Téved, aki az internetadó, a vasárnapi boltzár vagy a budapesti olimpia történetére visszaemlékezve úgy gondolja: a CEU esetében is elérte az ellenállás azt a kritikus tömeget, amelynél Orbán Viktor rendre a visszavonulást választja. Igen, a tömeg nagyon meggyőző volt vasárnap, és az események dinamikája még mindig felszálló ágban van. A Közép-európai Egyetem ellehetetlenítését célzó törvény elfogadásával nem apadt, hanem nőtt a nyomás a kormányon, holott már egy hete is azzal magyarázták a rendkívüli tárgyalásba vételt, hogy a nyomásgyakorlás lehetőségét szeretnék minimalizálni.

Orbán Viktor orgonát avat a tüntetés délutánján, pár száz méterrel a CEU-ért vonulóktól

Facebook.com/orbanviktor

Ám a törvény elfogadása után a Fidesz plakátarcának is alkalmas Ürge-Vorsatz Diána klímakutató választott pártja ellen fordult, a KDNP elveszítette kevés tagjának egyikét: Lukácsi Katalin a CEU fojtogatása miatt távozott. Lovász László MTA-elnök és Nádas Péter egyaránt levélben fordult Áder Jánoshoz, hogy ne írja alá a jogszabályt, és így tett megannyi intézmény és szervezet összes munkatársa. Szerdán pedig újra tüntetnek.

Mindeközben az Európai Néppártban is kellemetlenebbé vált Orbán számára a helyzet, mint bármikor korábban. A Benelux államok konzervatívjai nyíltan a Fidesz kizárására szerveződnek, a Szájerék sorsáról döntő német képviselők pedig az ottani választási év miatt a szokásosnál keményebb hangvételre kapcsoltak. Csoportjuk vezetője, Manfred Weber az euroszkeptikusok elleni kompromisszumnélküli harcot ígért az AfD választási esélyeinek minimalizálásra, és

roppant kellemetlen számára, hogy az európai megosztók „fenegyereke”, Orbán közben ott provokál a pártcsaládban.

Minden amellett szólna, hogy Orbán Viktor engedjen. Ez a meghirdetett választási politikája: a saját témákat erőltetni, a kellemetleneket ejteni, az ellenfélnek előnyöseket agyonhallgatni. Mégsem tud egykönnyen visszavonulni, és nem csak azért, mert rendkívüli eljárásban már áterőltette a törvényt, és ezzel kész tényeket teremtett.

A tömegben csak Soros ármánykodásának bizonyítékát látja

Fülöp Máté

Minden jel arra utal, hogy Orbán és szűk köre bizonyos fokon paranoiássá vált (és nem csak Matolcsy György, akinek papírja is van róla). Ők elhiszik, hogy hatalmuk egyetlen megmaradt ellensége Soros György. Lázár János múlt csütörtökön azt mondta, a dollármilliárdos emberei „éjjel-nappal” ott vannak a néppárt döntéshozói körül, hogy Magyarország ellen hangolják őket. A miniszter azt állította letörölhetetlen félmosolyával, hogy nem szokott hinni az összeesküvésekben, de álláspontja felülvizsgálatára kényszeríti mindaz, amit az elmúlt hetekben a titkosszolgálati jelentésekben olvasott. (Ügyes állítás, mivel senkinek nincs joga ellenőrizni.)

A CEU elleni vádak között megjelent, és egyre inkább a középpontba kerül, hogy az egyetemet felhasználva a belpolitika befolyásolására tehet kísérletet Soros György. És ha ezt elhiszi Orbán és köre, akkor a vasárnapi tömeg lényegesen más, mint az internetadó elleni sokaság. Utóbbiban a kormányfő és Habony Árpád meglátta az átlagpolgárt (és a potenciális Fidesz-szavazót), aki nem akar havi 700 forintot fizetni.

A mostani tömegben mindössze Soros statisztáit látja.

Mindenki magából indul ki. Orbán Viktornál nem egyszer diákügynökségeken keresztül fizetett fiatal bértapsolókkal töltötték fel a nyilvános beszédek hallgatóik sorait. A Békemenetre tízmilliókkal kitömött (ál)civilek és százmilliókkal kitömött vállalkozók fuvaroztatták az embereket, a helyi alapszervezetek pedig mindent elkövettek, hogy anyagi előnnyel vagy szelíd zsarolással részvételre késztessék a Fidesz teljes érdekkörét. Amikor a CEU melletti hatalmas tömeget látják, alighanem biztosak benne, hogy azt Soros épp úgy hozta össze, mint ők a felvonulásaikat. (A Ripost már elő is állt az első gyanúsítgatással.)

Nem teszik le a fegyvert Soros György előtt

Soros György a CEU diplomaosztóján

Stiller Ákos

Vagyis most nem egy viszonylag ártatlan ügyben kéne engedni, mint a vasárnapi boltzár vagy az internetadó, hanem egyenesen Soros György előtt kéne letenni a fegyvert. Ezt pedig nem teheti meg Orbán Viktor, mert ez az egyetlen harc a most futó nemzeti konzultációban, amelyet valóban nyerhetőnek gondolhatott csapata. Brüsszel ellen csak szimbolikus meccseket vívnak: egy háborúban ugyan áldozatokat is kéne hozni, de a Fidesz egyetlen fillért sem hajlandó Brüsszel megállítására áldozni. Az EU-pénzek ugyanis kellenek az újraválasztáshoz.

Marad tehát a Soros elleni háború, amelyben látható eredményeket lehetne produkálni. Ebből nem engedhetnek.

Orbán Viktor napok alatt meggyőzte a kormánypárt képviselőit a CEU-t elkergető törvényjavaslat jogosságáról. A pártkatonák számára is váratlan jogszabály először értetlenkedést váltott ki, de utána érezni lehetett: a pártfegyelmen túl egyetértés is van a törvény helyességéről. A fideszesek elhitték, hogy az valóban csalás, hogy New York-i akkreditációt szerezve csak Magyarországon tanítanak, és ezzel versenyelőnyt szereznek.

Nem értik a magánegyetemek koncepcióját: amelyek lényege a verseny, és a legjobb akkreditáció beszerzése a világ bármely pontjáról. Az államban gondolkodnak, és abba a sémába a CEU nem illik bele. De zárt ajtók mögött Soros befolyásolási kísérletéről is beszélhettek.

Nincs visszafordulás, valaki veszíteni fog

Fülöp Máté

A Fidesz a törvény megszavazásával elérte azt, amit angolul „point of no return” kifejezéssel illetnek: innen nincs visszafordulás. A tüntetőknek igazuk van, csak Áder János és az Alkotmánybíróság léphetne fel a CEU mellett. Sőt, elképzelhető, hogy a néppárti problémákra még Orbán számára is előnyös lenne, ha az államfőn és az alaptörvény őrein szépen elbukna a törvény. Bizonyíthatná, mekkora demokrácia van még Magyarországon. De hazai fogyasztásra ezt a menüt már nem tudja felkínálni.

Ha a CEU marad, Soros György nyert. Akkor a milliárdos erősebb volt Orbán Viktornál. Akkor Soros áll a magyar törvények felett, és nem a felcsúti vezénylőtábornok.

Orbán tehát azt várja el a kegyelméből államfővé választott Ádertől, hogy írja alá a törvényt. Kérdés, hogy a köztársasági elnök elhitte-e egykori pártjának politikusaival együtt, hogy a jogszabály egyrészt létező problémát orvosol, másrészt jelenleg a magyar szuverenitás elleni támadás zajlik sötét erők által.

Áder Jánosnak vesztenivalója nincs, de bátorsága lesz-e?

Túry Gergely

Nem könnyű most Áder Jánosnak lenni. Orbán olyat vár el tőle, amely ellen sok, Áder számára is fontos és hiteles ember szólal fel. Vesztenivalója az államfőnek nincs, már most a leghosszabban hivatalban lévő köztársasági elnök Göncz Árpád óta, pozíciója 2022-ig biztosított, utána az egzisztenciáját magas színvonalon garantálja a törvény. Amit tehát a döntésével kockáztat, annak pusztán lelkiismereti vonzata van. Hűség, önazonosság, szakmai és politikai elvek.

Lehetősége három van:

• Aláírhatja a törvényt lojalitásból.
• Elküldheti a jogszabályt előzetes normakontrollra, ezzel az Alkotmánybíróság kezébe adja azt.
• És van egy harmadik opciója, ha nem lenne bátorsága valódi állásfoglaláshoz. Ebben az esetben visszaküldi a törvényt a parlamentnek, amely változatlan formában elfogadhatja újra, hogy másodjára már ne legyen mérlegelési joga Ádernek.

A Magyar Nemzet vasárnap azt írta, értesülésük szerint az államfő sokakkal konzultált, jogász szakértői megvizsgálták, van-e kifogásolnivaló a jogszabályban, ám ilyet nem találtak, így az elnök – bár a lehető legtovább húzza – hétfőn aláírja a jogszabályt. De persze a bejelentésig még bármi történhet, így Áder János még bizonyíthatja, hogy él a köztársasági elnöknek garantált jogkörrel, és valódi kontrollja a törvényhozásnak.

Ami a politikai mezőt illeti, Orbán Viktornak már nincs ekkora játéktere. Félő, hogy minél nagyobb a tiltakozás a CEU kapcsán, annál durvább eszközökkel esnek majd neki mindennek, ami mögött Soros Györgyöt látják. És a fantáziájuk korlátlan, a kormány már szóban eljutott odáig, hogy a Jobbikban is meglássa a milliárdos árnyékát.

Eddig minden eszközzel jutalmazták azt, aki a NER-en belül van. Félő, mostantól el akarják pusztítani mindazt, ami azon kívül esik.