Kemény vagy még keményebb döntést hozhat a magyar kormány ellen az EP

A magyarországi helyzetről áprilisban tartott európai parlamenti vita nyomán a baloldali frakciók javaslata a súlyosan romlott a jogállamiságra, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetére hivatkozva szólítaná fel a magyar kormányt, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogairól, az egyesülés szabadságáról, az oktatás és a tudományos kutatás szabadságáról, a romák oktatáson belüli szegregációjáról és a várandós nők munkahelyi védelméről. Valamint arra, hogy helyezze hatályon kívül menekültekkel kapcsolatos törvényi szigorításokat, a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényt (lex CEU), valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.

A baloldali frakciók javaslatában arról is van, hogy a Bizottságnak szigorúan ellenőriznie kellene az uniós források magyarországi felhasználását.

A négy baloldali frakció úgy véli, hogy a magyarországi helyzet indokolja a "nukleáris opcióként" emlegetett, az uniós alapszerződés hetes cikkelyében leírt folyamat elindítását, amely akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet. A javaslat felszólítaná az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát (LIBE), hogy kezdje meg az eljárást – ilyesmire az unió történetében még nem volt példa.

Az április EP-vita és Orbán Viktor kormányfő hiábavalónak bizonyult testvérpárti győzködése után született néppárti javaslatban a hetes cikkely aktiválásáról konkrétan nincs szó, de a LIBE-vizsgálat szükségességéről igen, azzal, hogy ha a magyar kormány az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül nem ad megfelelő választ a helyzet megoldásáról, egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata. A javaslat nem mondja ki, de ez az az eset, amikor a következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárás következik.  

A néppárti indítványban az uniós pénzek szigorúbb brüsszeli ellenőrzéséről sincs szó, viszont Manfred Weber néppárti frakcióvezető beadott egy módosító javaslatot, amely a CEU-ügyben szigorítana az eredeti indítványon: arra kérné "a magyar kormányt, hogy függessze fel a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényben foglalt valamennyi határidőt, haladéktalanul indítson tárgyalásokat az Közép-európai Egyetemért felelős egyesült államokbeli (New York állambeli) hatósággal egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely garantálja az amerikai akkreditációval rendelkező diplomákat kiadó egyetem jövőbeli működését, továbbá nyilvánosan vállaljon kötelezettséget arra, hogy az egyetem szabad intézményként Budapesten maradhat."

Weber ezt a módosítót a baloldali javaslathoz is benyújtotta, igaz, ahhoz két liberális képviselő is beadott egy csaknem szó szerint ilyen megfogalmazású módosítót.

Bármelyik javaslat elfogadásához egyszerű többség kell, és a képviselőket nem köti a frakciófegyelem. Úgy tudni (a javaslatok sorszámozása is erre utalhat), hogy a baloldali javaslatról szavaznak először. A baloldali frakciók összlétszáma 16-tal kevesebb, mint amennyi a többséghez (376) kell. Ám Frank Engel luxemburgi néppárti képviselőn kívül értesülések szerint más néppártiak is átszavazhatnak a baloldali indítványra, ugyanez áll például az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójára, igaz, a négy baloldali frakcióban is lehetnek olyanok, akik nem szavazzák meg az indítványt.

.