1932-ben a Skót Episzkopális Egyház budapesti misszióján kezdett dolgozni.

Amikor a németek 1944-ben megszállták Budapestet, a misszionáriusok azt az utasítást kapták, hogy térjenek haza, de Haining ezt megtagadta, mert nem akarta a nehéz helyzetben magukra hagyni a rábízott gyermekeket. Ha békeidőben szükségük van őrá - írta nővérének -, akkor a háború idején még sokkal inkább, és további életében nem lenne egyetlen boldog pillanata sem, ha hazamenne és magára hagyná a veszélyben lévő védtelen gyermekeket.

A Skót Misszió menedéket nyújtott a politikai üldöztetés elől menekülőknek is. A református lelkész és miniszterelnök, később köztársasági elnök Tildy Zoltán is ebben a VI. kerületi épületben rejtőzött a nyilaskeresztes hatalomátvétel napjaiban, írja róla a Wikipedia.

Egy feljelentés nyomán az SS májusban átkutatta a missziót, és Haininget a briteknek való kémkedés vádjával 1944. április 25-én letartóztatták és a budai Fő utcai börtönbe zárták. Ravasz László püspök minden követ megmozgatott kiszabadítására, de sikertelenül. A német hatóságok a skót egyházat Jane Haining haláláról úgy értesítették, hogy őt Németország elleni kémkedés vádjával letartóztatták, majd egy bélbántalomból származó sorvadásos betegség következtében kórházban halt meg 1944. július 17-én.

Valójában Auschwitzba deportálták, ahol karjára a 79467 sorszámot tetoválták és feltételezhetően 1944. augusztus 16-ángázkamrában meggyilkolták.

Történetéről a UK In Hungary, a brit nagykövetség hivatalos Facebook-oldala osztott meg videót: