Kevesen tudnak akkora tömeget megmozgatni, mint a békemenet szervezői. Ha őket kérdezhetnénk ilyesmiről, biztos nem találnának magukhoz fogható sokaságot. Így viszont őket is érinti az Alaptörvény módosítása, amely korlátozza a gyülekezési jogot.

A kormány az Alaptörvény-módosítással ugyanis "megerősíti az otthon, illetve magánélet védelmét", kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A nyilatkozatok alapján az alapvető szándék az, hogy a jövőben a miniszterelnök, miniszter vagy bármely politikus háza előtt ne lehessen tüntetni, a rendőrség viszont semmilyen kapaszkodót nem kapott, kinek az otthonától hány méterre kell megtiltani rendezvényeket.

Nem tudni, hogy a jövőben a szomszédok nyugalmára hivatkozva a rendőrség eleve nem engedélyez majd semmilyen, lakott területen szerveződő demonstrációt, vagy lesznek kivételek. A körúton lakók például milyen védelemre lesznek jogosultak?

Megkerestük a békemenet egyik szervezőjét, Fricz Tamást – a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik szóvivőjét –, de nem segített eligazodni. Azt mondta, "a kérdést sem értem", a nyilatkozat lehetőségével most nem kívánt élni, majd legközelebb.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, a CÖF másik szóvivőjével sem jutottunk tovább: eleve azzal hárított, hogy nem a CÖF szervezi a békemenetet – csak a CÖF-ben megjelenő emberek –, így ő szervezőként nem kompetens (a Magyar Időkkel szemben ilyen fenntartásai korábban nem voltak). Alkotmányjogászként pedig pont a békemenetre vonatkozó kérdésre nem válaszol, mert az összeférhetetlen és nem tud objektív véleményt mondani, de ajánlotta, keressük a szervezőket – többek között Fricz Tamást –, ők majd válaszolnak.

Úgy tűnik, várni kell az Alaptörvény-módosítás utáni első Magyarország/kormány/Orbán Viktor elleni támadásra, hogy kiderüljön, a békemenetre szigorúbb szabályok vonatkoznak-e vagy sem.