Szerdán a Fidesz-kétharmad a Jobbik meglepetésvoksaival elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását és az úgynevezett Stop Soros-törvénycsomagot, amivel az Országgyűlés kimondja a menekültekkel kapcsolatban, hogy:

• idegen népesség az országba nem telepíthető be;
• nem kaphat menedékjogot az, aki olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nem volt kitéve üldöztetésnek;
• a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos – vagyis kétharmados – törvény határozza meg;
• a menedékjog elbírálásának feltételeit is sarkalatos törvény határozza meg;
• rögzítik, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában;
• a Btk. új tényállással egészül ki, ezentúl bűncselekmény a jogellenes bevándorlás elősegítése.

Hogyan definiálja a törvény, ki büntethető? A jogellenes bevándorlás elősegítését ezek szerint az követi el:

aki szervezett tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve, illetve aki egy Magyarországra jogellenesen belépő vagy itt jogszerűtlenül tartózkodó embernek tartózkodási jogcímet szerez.

Ez – vétségi alakzatban – 5–90 nap elzárással büntetendő. Ha valaki anyagi eszközöket szolgáltat a jogellenes bevándorlás elősegítéséhez vagy azt rendszeresen folytatja, illetve vagyoni haszonszerzés miatt vagy többeknek nyújt segítséget, továbbá ha a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül teszi, akkor egy év szabadságvesztéssel büntetendő. Büntethető lesz a határmegfigyelés szervezése, az információs anyagok terjesztése is.

Fülöp Máté

Jönnek és befogadjuk őket

A Fidesz tehát gránitszilárdságba foglalta az idegenellenességet, ami eddig csak kommunikációs és kampányelem volt a kormánypártoknál. Ugyanis a valóságban tavaly közel 1300 menekültet fogadtak be (a különböző jogcímekről szóló keretes írásunkat a cikk végén találják – a szerk.), és a gyakorlat egy ideig még idén is folytatódott.

• Januárban 10 ember kapott menekültstátuszt, 86-an oltalmazotti elismerést, 1 ember pedig befogadotti státusz. Ez összesen 97 embert jelent.
• Februárban újabb 94 esetben hozott pozitív döntést a menekültügyi hatóság. 1 ember kapott menekültstátuszt, 82-en oltalmazotti elismerést, 11 ember pedig befogadotti státuszt.

Aztán a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal sokáig nem adott ki friss adatokat, mígnem a márciusi adatok közlésének elmaradása mellett kijöttek az áprilisi, az év első négy hónapjának összesített adatai. (Ezt innen lehet letölteni, a menekültek befogadásáról az Excel-táblázat 8. oldala szól.) Innen tudjuk, hogy a menekültek elleni uszítás és az ország hermetikus lezárásának árnyékában a magyar hatóságok – ahogy egy menekülteket segítő civil forrásunk fogalmazott: nagyon helyesen – négy hónap alatt:

• 35 embernek adtak menekültstátuszt,
• 232-nek oltalmazotti elismerést,
• 12-nek pedig befogadott státuszt.

Fazekas István

Ez az első négy hónap alatt 279 embert jelent (ezek mellett volt 326 elutasítás, valamint 103 megszüntetés). Ebből január és február folyamán léphetett az ország területére 191 ember, míg márciusban és áprilisban mindössze 88-an. Vagyis a befogadás üteme jelentősen csökkent, de a kormányzati szólamok ellenére a gyakorlatban a menekültügyi hivatal nem változtatott a befogadási eljárás gyakorlatán. Az egyetlen, ami ebben az időszakban számított, hogy az Altusz Kristóf által kikotyogott számokat követően, január legvégén Orbán Viktor napi egy főre csökkentette ötről a tranzitzónában bebocsátott személyek számát.

Ki itt belépsz...

Nyilván eltartott egy ideig, amíg a már bent lévők kérelmei elfogytak, és így valóban minimálisra csökkent az eljárások száma. Korábban azt megírtuk, hogy épp a tranzitzóna miatt alakult ki egy olyan magyar menedékelbírálási rendszer, amelynek következtében 2017-ben 1300 ember jutott be Magyarországra.

A "könnyelműségnek" azonban vége. A választásokat követően a magyar határ valóban hermetikusan lezárhatja az utat bármilyen üldözött előtt. A bevándorlási hivatal mellett a Helsinki Bizottság is közreadta a menekültügyi statisztikákat (.pdf) az első négy hónapról. Ebből az összesítésből tudjuk, hogy ez idő alatt

• 917 belépést akadályoztak meg,
• 1284 alkalommal kísértek át valakit a kerítésen,
• 162 irreguláris migránst fogtak el.

A Helsinki Bizottság az ENSZ-től kapja az adatait, ők a befogadotti státuszt nem tüntetik fel, ezért csak 267 menedékkérőt (a 35 menekültstátuszt és a 232 oltalmazottat) tüntetnek fel. Afganisztánból 107 védelemben részesített (6 menekült, 101 oltalmazott), Irakból 74 (mindegyik oltalmazott), Szíriából 37 (mind oltalmazott), Szomáliából 2 (mind oltalmazott) érkezett.

Senkit nem küldtek ide

2018 első négy hónapjában a kérelmezők többsége (85 százalék) háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 7,5 százalékuk Szíriából, 42 százalékuk Afganisztánból, 35,5 százalékuk Irakból. Az összes kérelmező 57 százaléka gyermek, 40 százaléka nő volt.

Ez idő alatt egyetlen menedékkérőt sem küldtek vissza Magyarországra az úgynevezett dublini eljárás keretében. Ugyanebben az időszakban Magyarország összesen 34 menedékkérőt adott át más országnak, elsősorban Németországnak (17), Ausztriának (8) és Olaszországnak (4). Az Alaptörvény-módosítás és a Stop Soros elfogadása azt is jelenti, hogy ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki biztonságos harmadik országon keresztül érkezett, vagyis nem volt kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, illetve megfelelő védelmet kapott volna.

Fazekas István

A menekültügyi szabályokat tekintve Szerbiát nem szokták a biztonságos harmadik országok közé sorolni az uniós országok, de van néhány tagállam, amelyik igen. Jól tippeltek, ilyen Magyarország is. Vagyis ha egy menekült keresztüljött Szerbián, és úgy ad be a jövőben menedékkérelmet, azt automatikusan vissza fogják utasítani. Menekültsegítő civil szervezetek szerint kis túlzással a jövőben csak olyan háborús menekült kérelmét lehet elfogadni, aki vagy teleportált vagy repülővel jött Aleppóból Röszkére. Már amíg a háború nem éri el az egyik szomszédos országunkat.

Egyetlen kérdés maradt

Az új kritérium ugyanis arra jó, hogy már semmit sem kell érdemben vizsgálni. Nincs kellemetlenség üldöztetett vallási, etnikai vagy szexuális kisebbségek miatt. Mindegy, hogy valakire a hóhér vár, mert meleg; vagy a kuruzsló bárdja, mert albínó; esetleg a terroristák kése, mert jazidi. A magyar hatóságoknak a továbbiakban nem kell hosszas kikérdezésekkel, eljárásokkal, gondos mérlegeléssel megnyugtatniuk a lelkiismeretüket. Ha valaki Szerbiából jön, de nem Szerbiában akarják megölni, akkor az ország hátat fordít neki. Természetesen kereszténydemokrata könyörületből.

Azt még senki nem tudja pontosan megmondani, hogy a most elfogadott szabályok hogyan hatnak majd a beadott és elbírált kérelmek számára, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a most érvényben lévő szabály (napi 1-1 belépő a két tranzitzónákba) is át fog alakulni. A várakozások szerint drasztikusan le fog csökkeni nemcsak a beadott menedékkérelmek száma, de teljesen el is apad a tranzitzónába belépni akarók sora is.

Fazekas István

Az már korábban kiderült, hogy a befogadottak egy részét mozgássérültek között rejtegetik, egy budapesti rehabilitációs központban vannak elszállásolva. Egy ott lakó afgán család azt mondta, Afganisztánból Németországig jutottak, de onnan kiutasították őket, így kerültek Magyarországra. Vannak olyanok, akik már hónapok óta a Marczibányi téri Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központban élnek. A bevándorlók teljes ellátást kapnak, együtt étkeznek a mozgássérült gyerekekkel és felnőttekkel.