Fanyar ábrázattal tudták csak lefényképezni Tiborcz Istvánt Hódmezővásárhely egyik legrangosabb társadalmi eseményén, az orvosbálon, ahol a kormányfői vő oldalán természetesen Orbán Ráhel is ott volt. Lázár János ugyanakkor állta a sarat, csevegett és táncot lejtett. Hogy is ne állta volna, hiszen a szívéhez oly közel álló közegben, kékvérűek társaságában urizálhatott: a bálon többek között vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály is részt vett.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor politikai nyomásgyakorlásnak minősítette, hogy az amerikai The Wall Street Journal kiszivárogtatta: az Európai Unió csalásellenes hivatala súlyos szabálytalanságokat talált egyebek között a hódmezővásárhelyi közvilágítás felújításában, amelyet az akkor még Tiborcz érdekeltségébe tartozó Elios elődje, az ES Holding végzett. Tiborcz és Lázár pechjére a szolgalelkű helyi média nem aprózta el a beszámolót az estélyről, csaknem 170 fotót közölt róla, így azok is végigpásztázhatták az ismerős arcokat, akik nem forognak ezekben a körökben.
A kiábrándultak és sértettek éppen azt látták igazolva, amit annyira utálnak: Lázár társadalmi kapcsolataiban és életmódjában is szakított azzal, ahonnan indult. A bálnak helyet adó, patinás Fekete Sas Szálló üzemeltetője a legfőbb helyi vendéglős, Bónus István. Bónus kisebbségi tulajdonosa annak a vadászkastélynak, amelyet a vásárhelyi tanyavilágban húztak fel, több százmillió forintot ér – és történetesen éppen Lázár János és családja termőföldjeinek ölelésében fekszik. A vendéglős az elmúlt évtizedekben rendre helyszínt adott a fideszes városvezetők számára fontos rendezvényeknek. Papíron a vadászkastély főtulajdonosa Kulik Jenő, aki ügyvédként Lázár tanácsadója volt, a harmadik kastélybirtokos pedig Szabó János, a volt mártélyi téeszelnök fia. Márpedig az a falu is a miniszter választókörzetében van. Az urambátyámvilágot erősíti az is, hogy a vásárhelyi önkormányzat városellátó cégének igazgatója, Magyar József a vezető fideszes politikus vadásztársa.
Karnok Csaba
Évtizedes sérelmek jöttek felszínre a Lázár-báb polgármesterjelölt elleni összefogásban. A kampányban az az ügyvéd ugrott be sofőrnek a függetlenként induló Márki-Zay Péter mellé, akinek kórházigazgató édesapját Lázár János az elsők között távolította el, amikor polgármester lett. Így jött össze a koalíció a zsidó hitközség elnökétől a Jobbikig.
Az elmúlt másfél évtizedben Lázár mindent megtett azért, hogy kiépítse saját hátországát. Akkor, a kétezres évek elején, még Hódmezővásárhelyen vette maga mellé Sonkodi Balázs egészségügyi vállalkozót, aki aztán a Miniszterelnökségen egészen a stratégiai ügyekért felelős államtitkárságig vitte. A beugrója a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. felügyelőbizottsági tagsága volt: Sonkodi szó szerint onnan felügyelte a dohánypiac újrafelosztását. Éppen hat évvel ezelőtt született meg a trafiktörvény, amelynek előkészítésében és a biznisz későbbi lefölözésében a hódmezővásárhelyi érdekeltséggel is rendelkező Sánta János tüsténkedett. A törvényjavaslat előterjesztője Lázár János volt, aki akkor a Fidesz-frakciót vezette az Országgyűlésben. Sánta cégének, a Continentalnak azóta is évente több százmillió forintos profitja van, Lázár Jánosnak pedig olyan vagyonfelhalmozása, amelynek forrását bajos lenne forintra-fillérre igazolni a parlamentnek kötelezően benyújtott nyilatkozataiból. A vásárhelyi termőföldek mellett Mádon már szőlője is van a miniszternek, gyermekei nevén budapesti ingatlanok szerepelnek, és a vadászat is költséges mulatság.
Sánta cégének ügyvédje, Reiniger Balázs a mai napig Lázár egyik legfőbb bizalmasa. A Reiniger Ügyvédi Iroda 2017-ben 90 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, Reiniger pedig rendre olyan pozíciókban és cégekben tűnik fel, amelyek Lázárnak különösen fontosak. Az agrárkamara legutóbbi, őszi választásán és tisztújításán a választási bizottság tagja volt, és mellette az a Mikó András ügyvéd is, aki a vadászkastélyt tulajdonló vásárhelyi cég ügyeit viszi.
Túry Gergely
Az agrárkamara befolyásos köztestület, gyakorlatilag vétójoga van a termőföldek adásvételekor. Az állami földárveréseken több mint 1300 hektár földet vittek el olyan magánemberek, akik Lázár nagybátyjának cégéhez, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-hez kötődnek. Lázár maga is kistulajdonos a Gorzsaiban, rendszeresen részt vesz az igazgatóság ülésein. Van azonban a Gorzsainak egy közeli konkurense, a szocialisták idején privatizált Hód-Mezőgazda Zrt. Két évvel ezelőtt nagy riadalmat is keltett, hogy új, ismeretlen tulajdonosok tűntek fel a Hód-Mezőgazdában, miután eladta részesedését az a Kárpáti László, aki utóbb a tiszapüspöki cukorüzemében is átengedte a helyet Mészáros Lőrincnek. A mai napig nem világos, miért jelent meg a vásárhelyi cégben új tulajdonosként az agráriumban kevéssé ismert kecskeméti Baksa Zoltán.
A délkeleti országrész egyik fontos munkaadója a nemrégiben visszaállamosított és Nemzetivé átnevezett Mezőhegyesi Ménesbirtok is, amely éppen Lázár Miniszterelnöksége alá tartozik. A több száz embert foglalkoztató agrárközpont olyan falvakból is felszívja a munkaerőt, amelyek Lázár választási körzetébe tartoznak, márpedig az országnak ebben a szegletében még mindig nem érződik a gazdasági fellendülés, így a miniszter egyre gyakrabban tűnik fel a ménesbirtok környékén.
Szükség is lehet erre, mert a ménesbirtoknál megint ütközhetnek érdekei a miniszterelnöki kabinetet vezető Rogán Antal és a kormányfői tanácsadó, Habony Árpád köreivel. A cég vezetőségében ugyanis egy olyan nemesi sarj jelent meg, aki Habonyék környékén szokott feltűnni. Ő Szabadhegy Kristóf, annak a máltai lovagrendnek az elnöke, amelyben Habsburg-Lotharingiai Mihály is tag, ámde Lázár ezekbe a körökbe eddig még nem jutott be.
A Várkert Bazárba érkező kancelláriaminiszter. Lázár-blokkolás
Túry Gergely
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az utóbbi időben amúgy is veszteni szokott ezekben a csörtékben. A legnagyobb érvágást akkor kellett elszenvednie, amikor a kormányfői gázszerelő, Mészáros Lőrinc körei bekebelezték a takarékszövetkezeti rendszert, és az FHB-val együtt onnan is kitúrták Lázár bankár barátját, Spéder Zoltánt. Ebben a csatában nemcsak a takarékokhoz kötődő postát, valamint a fejlesztési bankot vesztette el mint a felügyelete alatt álló állami vállalatokat, hanem az energetikában is visszaszorult. Különösen az fájhatott neki, hogy kicsúszott a kezéből a paksi bővítési projekt közvetlen ellenőrzése. Utóvédharcként mindössze annyit tudott tenni, hogy beültette Reinigert az FHB felügyelőbizottságába. Néhány hónapja pedig ugyancsak őt küldte az elektronikus közbeszerzést kiépítő új állami cégbe, a NEKSZT-be, amely a cégvezető személyében Tiborcz István köreihez kötődik.
A miniszter a hódmezővásárhelyi földcsuszamlás napjáig bőszen terjesztette magáról, hogy szíve szerint otthagyná a kormányt, és inkább visszahúzódna szülővárosába a körzet parlamenti képviselőjeként. Munkatársainak is ezt mondogatta az utóbbi hetekben, akik legfeljebb azért érezhették, hogy ez nem csupán Lázár szerénységéből fakad, mivel Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében a Miniszterelnökség vezetőjét nem sorolta fel azon kormánytagok között, akik dicséretet érdemelnek. A földcsuszamlás azonban elindult, az Elios-ügyekben is eljáró vásárhelyi jegyző, Korsós Ágnes már a polgármester-választás másnapján a nyugdíjba vonulásáról beszélt. Míg pár nappal ezelőtt Lázár még fennen hangoztatta, hogy a Fidesz országos listáján nincs szüksége biztosan befutó helyre, a választási kudarc másnapján összeállított lajstromban végül a 23. helyre került. Vagyis akkor is képviselő lehet, ha Hódmezővásárhely mellett Makó és a környező falvak szavazói is a sarkukra állnak, mondván: őket senki ne nézze hülyének.
