A keddi parlamenti ülésnapon döntött a parlament az Alaptörvény nyolcadik módosításáról, az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről.
Ezt ellenzéki képviselők – a párbeszédes Szabó Tímea, Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, Mellár Tamás és Tordai Bence – kezdeményezték, és már az is meglepő volt, hogy tárgysorozatba vette a Fidesz, az pedig még meglepőbb, hogy a módosításra a teljes parlamenti patkó igent mondott.
Az Alaptörvényt
- 165 igen,
- 0 nemmel és 0 tartózkodással
módosította az Országgyűlés.
Ilyen is ritkán van: a kormány támogatja az ellenzéki Alaptörvény-módosítást
Szokatlan dolog történt az Országgyűlésben: az összes kormánypárti képviselő támogatta a Párbeszéd-frakció indítványának sürgős tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva az Alaptörvényből is törölhetik a különálló közigazgatási bíróságokat.
A Párbeszéd szerint a mostani módosításra azért volt szükség, a külön közigazgatási bíróságokat 2018 nyarán a hetedik módosítással az Alaptörvénybe is beillesztette a Fidesz.
A közigazgatási bíróságok bevezetéséről uniós nyomásra mondott le a kormány, a most elfogadott törvényjavaslatban az szerepel, hogy:
az Országgyűlés a hetedik Alaptörvény módosítással az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat, valamint a Közigazgatási Felsőbíróságot. Jelen javaslat a kormány nyilatkozataival összhangban visszaállítaná az Alaptörvény bíróságokra vonatkozó bekezdéseit a hetedik Alaptörvény módosítást megelőző állapotba, vagyis törlésre kerülnek az azóta visszavont, önálló közigazgatási bíráskodásról szóló tartalmi részek.
Vagyis a nyolcadik Alaptörvénymódosítás egyfajta záradék, hogy ebben a formában nem lesznek közigazgatási bíróságok.
Kiemelt kép: Budapest, 2019. december 10. A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. Középen, az első sor előtt, jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j3). MTI/Illyés Tibor
