A keddi parlamenti ülésnapon döntött a parlament az Alaptörvény nyolcadik módosításáról, az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről.

Ezt ellenzéki képviselők – a párbeszédes Szabó Tímea, Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, Mellár Tamás és Tordai Bence – kezdeményezték, és már az is meglepő volt, hogy tárgysorozatba vette a Fidesz, az pedig még meglepőbb, hogy a módosításra a teljes parlamenti patkó igent mondott.

Az Alaptörvényt

• 165 igen,
• 0 nemmel és 0 tartózkodással

módosította az Országgyűlés.

Ilyen is ritkán van: a kormány támogatja az ellenzéki Alaptörvény-módosítást

Szokatlan dolog történt az Országgyűlésben: az összes kormánypárti képviselő támogatta a Párbeszéd-frakció indítványának sürgős tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva az Alaptörvényből is törölhetik a különálló közigazgatási bíróságokat.

A Párbeszéd szerint a mostani módosításra azért volt szükség, a külön közigazgatási bíróságokat 2018 nyarán a hetedik módosítással az Alaptörvénybe is beillesztette a Fidesz.

A közigazgatási bíróságok bevezetéséről uniós nyomásra mondott le a kormány, a most elfogadott törvényjavaslatban az szerepel, hogy:

az Országgyűlés a hetedik Alaptörvény módosítással az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat, valamint a Közigazgatási Felsőbíróságot. Jelen javaslat a kormány nyilatkozataival összhangban visszaállítaná az Alaptörvény bíróságokra vonatkozó bekezdéseit a hetedik Alaptörvény módosítást megelőző állapotba, vagyis törlésre kerülnek az azóta visszavont, önálló közigazgatási bíráskodásról szóló tartalmi részek.

Vagyis a nyolcadik Alaptörvénymódosítás egyfajta záradék, hogy ebben a formában nem lesznek közigazgatási bíróságok.

Kiemelt kép: Budapest, 2019. december 10. A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. Középen, az első sor előtt, jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j3). MTI/Illyés Tibor