Tizenkét nappal az után adott ki állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia az új Nemzeti alaptantervről, hogy a kormány megjelentette annak szövegét, és a tudományos élet szereplői, valamint a pedagógusok sorra húzták le azt. Az MTA nem ment bele nagy szakmai vélemények írásába: a teljes állásfoglalás csupán négy mondatból áll.

Azt nem írták le, hogy bajuk volna a szöveggel, csupán azt, hogy az új NAT-ot

több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadta.

Az MTA azt ígérte: továbbra is kész „szakmai segítséget nyújtani egy az érintettek szakmai konszenzusán alapuló változat létrehozásához, továbbá a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához”.

Ha van együttműködési igény, akkor meg is szervezik a bevezetés tapasztalataival kapcsolatos szakmai eszmecserét – írták.

Az új NAT ideológiája nem is 40, hanem 100 évvel korábbi időket idéz

Olyan felelősségteljes állás a tanároké, hogy nem lehet rájuk bízni, mit tanítsanak - ennek a szellemében készült a Nemzeti alaptanterv legújabb változata, amelyben a politikai szempontok nyilvánvalóan felülírták a szakmai megfontolásokat. Még azt is meghatározza a kormány által minap elfogadott Nemzeti alaptanterv (NAT), melyik legyen az a Móricz Zsigmond-regény, amelyiket a középiskolásoknak kötelezően el kell olvasniuk.