Több önkormányzat fordult korábban az Alkotmánybírósághoz, mert a kormány 2020 végén „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében” megtiltotta a helyi adók emelését, újak bevezetését. A fővárosi VII. kerületében például az építményadó és a telekadó mértékének emeléséről döntöttek, az erről szóló önkormányzati rendeletet 2020. november 18-án kihirdették és az 2021. január 1-jén lépett volna hatályba, de a december 2-án hatályba lépett kormányrendelet ezt megakadályozta. Ez az erzsébetvárosi testület szerint sérti az önkormányzat autonómiáját, mert csökkenti a közhatalmi bevételeiket, és szerintük a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába is ütközik, hiszen egy már korábban megalkotott és kihirdetett helyi rendeletet kellett visszavonni.
Hasonlóképpen érvelt a XI. kerület, ahol szintén az építményadó és a telekadó, és Kaposmérő község, ahol a magánszemélyek kommunális adója emeléséről döntöttek a kormányrendelet megjelenése előtt.
Az Alkotmánybíróságot azonban ma is köti az akkori alkotmány és az Ab-törvény 2010-es módosítása, amely kimondta, hogy „az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik”, vagy ha eljárási hiba történt a meghozataluk során. Vagyis szinte soha. Ez az akkor pár hónapja többségbe került Fidesz–KDNP egyik első, nagy port felvert korlátozó lépése volt, válaszul arra, hogy az Ab alkotmányellenesnek minősítette a minden végkielégítésre – tehát a törvény szerint járóakra is – kivetett 98%-os különadót.
Az Ab mostani végzései utalnak ugyan rá, hogy a kormány eleve a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján tért el a helyi adókról szóló törvény szabályaitól, de elsősorban az említett korlátozásra hivatkoznak. A testület „hatáskörének hiányát állapította meg”, és ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszokat.
