Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten - közölte Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos csütörtökön.
Két polgármester is arról számolt be az MTI-nek, hogy az elmúlt napokban olykor akár pár óra lefogása alatt nagy mennyiségű alga jelent meg a strandjaikon, ami kisebb szél hatására a partra sodródott, illetve eltűnt.
Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa az MTI megkeresésére elmondta: a jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a hét első felében nagyobb vízfelületeken is megjelent, főként a tó nyugati részében, azonban ezek nagy része azóta eltűnt. A szerdai vízminták szerint azonban Szigliget és Balatongyörök partjainál továbbra is jelen van. Ahol felbukkant, ott közvetlenül a vízfelszínen magas A-klorofill-értéket mértek, azonban a teljes vízoszlopot tekintve ezeken a helyeken is alacsony, megengedett határérték alatti az érték - mondta.
Ennek a felszínre úszó algafajnak az időjárástól függően dinamikusan változik a jelenléte: szélmentes kánikulai napokon felbukkan, majd kisebb szelek, lehűlés hatására eltűnik.
Arról is beszámolt, hogy a szerdai vízmintákban már kimutatták a Balatonban 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszatot és kék algafajt, de egyelőre csak elenyésző mennyiségben. Azt nem lehet előre megjósolni, és nagyban időjárásfüggő is, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron - mondta.
Szári Zsolt miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a balatoni folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra, aminek fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez.
A biztos szerint a legsürgetőbb annak vizsgálata, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszere be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál inkább kockázatot jelenthet.
