A kutatók az emaileket olyan gmailes kamucímekről küldték, amelyekben sztereotipikus roma nevek szerepeltek, és ez a név állt aláírásként is a levelek alján. Minden felkeresett önkormányzat két levelet kapott, egyet romának, egyet pedig nem romának tűnő címről - ismertette a trükkös kutatás módszerét a G7 portál. Azt, hogy melyik kérdést melyik önkormányzat kapta, és melyikhez rendeltek romának tűnő feladót, véletlenszerűen döntötték el.

A Central European University és az ELTE magyar politikatudósai által végzett kutatást Simonovits Gábor vezette. A kutatás a roma emberekkel szemben a magyar településvezetésben jelen lévő hátrányos megkülönböztetést tette kézzelfoghatóvá.

Túry Gergely

Simonovitsék több mint 1200 magyar önkormányzatot kerestek fel különböző kérdésekkel. Budapestet kihagyták a felmérésből, de a mintában ugyanúgy benne volt Győr, mint a legkisebb településeket irányító önkormányzatok. "Küldtek olyan emailt, amiben közeli bicikliutakról érdeklődtek, egy másikban a helyi bölcsődei lehetőségekre kérdeztek rá, de érdeklődtek a temető nyitva tartásáról és kerekesszékes hozzáférhetőségéről, illetve lehetséges esküvői helyszínekről is. Mivel ezek a kérdések nyilvános adatokra vonatkoznak, a magyar törvények szerint automatikusan, feladótól és körítéstől függetlenül közadat igénylésnek minősülnek, és az önkormányzatoknak kötelezettségük teljesíteni" - írja a G7.

Mindkét mailhullám hasonló, meglehetősen drasztikus eredményt hozott: a nem romának tűnő kérdezők leveleinek mintegy 60 százalékára, a romának tűnő kérdezőkének viszont csupán 45 százalékára érkezett válasz. Vagyis az önkormányzatok válaszadási hajlandósága durván 15 százalékkal nagyobb akkor, ha nem merül fel a feladó roma identitása a neve alapján.

A terepmunka második fázisában azt akarták lemérni a kutatók, hogy egy általános figyelmeztetés hogyan módosítja az önkormányzatok diszkriminatív gyakorlatát. Az önkormányzatok egy része ekkor kapott egy közadatokról, információszolgáltatási kötelezettségekről szóló összefoglalót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezettől. Ezek után a TASZ által felkeresett önkormányzatok és a figyelmeztetés nélkül hagyott önkormányzatok válaszadási hajlandóságának alakulását vetették össze. Kiderült, a figyelmeztetés rövid távon hatásosnak bizonyult és kiegyenlítette a válaszadási hajlandóságot a romának és nem romának tűnő kérdezők felé. Viszont a második, négy héttel későbbi levélhullámra ez a hatás eltűnt, az önkormányzatok visszatértek a korábban mért diszkriminatív gyakorlathoz: a nem romának tűnő feladók 61, a romának tűnő feladók 43 százaléka kapott választ.

A kutatást a Political Science Research and Methods nevű politika- és társadalomtudományi folyóiratban közölték.