Tényleg a kormányra kell várni, hogy kötelező legyen a maszkviselés?
Szigorított a járványügyi intézkedéseken a főváros, de a legfontosabb kérdésben továbbra is meg van kötve a keze: amíg a kormány nem változtat az erről szóló rendeleten, a tömegközlekedésen, a boltokban és más zárt terekben sem lehet elrendelni a kötelező maszkhasználatot. Mint ahogy megtiltani sem. Más területeken nem ilyen egyértelmű ez a szabály: színházak, egyetemek, sőt bizonyos feltételek között még iskolák is dönthetnek saját hatáskörben a kérdésről. Központi utasítás hiányában így marad az egyéni felelősségvállalás.
„Egészen biztos, hogy valamit tenni kell” – az elmúlt hónapokhoz képest újdonságként hatottak Szlávik János infektológus szavai az M1 csatornán, amikor arról kérdezték, a romló járványügyi adatok miatt szükség lehet-e újabb korlátozó intézkedésekre. Újdonságként már csak azért is, mert a kormány hónapok óta kizárólag az oltásra alapozza a védekezést, és a nyilatkozatokból ítélve nem úgy tűnik, hogy ezen bármit is változtatni akarna.
Magyarországon már hónapok óta szinte sehol nem kötelező a maszk viselése, a legtöbb rendezvény – kivételt képez ez alól a sportrendezvény és a zenés-táncos szórakozóhelyek – védettségi igazolvány nélkül látogatható, és a szállodákban, vendéglátóhelyeken sincs semmilyen korlátozás. (Maszkot jelenleg egyedül az egészségügyi és a szociális intézményekben kötelező hordani.)
Orbán Viktor miniszterelnök szavaiból sem az derül ki, hogy támogatná a maszkhasználatot. Szokásos reggeli rádióinterjújában egyenesen úgy fogalmazott: „ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket”.
Ezzel a miniszterelnöki kijelentéssel azonban kevesen értenek egyet. A Magyar Tudományos Akadémia október 11-én kiadott állásfoglalásában mindenkit arra kért, hogy zárt térben, rendezvényeken, tömegközlekedésen viseljen maszkot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felvetésre csak annyit válaszolt:
a maszk ugyan nem kötelező, de nem is tiltott, ha valaki hordani szeretné, nyugodtan megteheti.
Egyenesen FFP2 maszkot tenne kötelezővé a tömegközlekedésen Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa pedig egy friss dél-koreai tanulmányra hivatkozva igazolta, miért életmentő a szájat és orrot is eltakarni a járműveken.
Mégis, Magyarországon mintha süket fülekre találnának a kutatók figyelmeztetései. Bár a járványszámok meredeken emelkednek, egyre többen vannak kórházban és kerülnek lélegeztetőgépre, a tömegközlekedési eszközökön, a boltokban, de még mozikban, színházakban is elvétve lehet találkozni olyanokkal, akik maszkot hordanak. De valóban csak és kizárólag a központi utasításon múlik egy ilyen döntés? Hol lehet saját hatáskörben elrendelni a maszkhasználatot, és hol kell megvárni, hogy a kormány lépjen?
Kié a felelősség?
Egy dolog tény: a kormányon sok múlik, hiszen a jelenlegi kormányrendelet a maszkviselést előíró hatáskört kivette a helyi önkormányzatok kezéből. Utóbbiak csak a saját területükön, ügyfélszolgálataikon, illetve saját tulajdonú cégeknél, belső területeken szigoríthatnak, de utcán, boltban, tömegközlekedésen nem.
Ez utóbbi lehetőségeket több önkormányzat ki is aknázta, Kazincbarcikán például október 25-től kötelező maszkot hordani néhány helyszínen. Kedden a Fővárosi Önkormányzat döntött úgy, hogy nem vár tovább, és járványügyi szigorításokat jelentett be. Eszerint a fővárosi fenntartású idősotthonokban november 2-től kijárási korlátozást vezetnek be a gondozottak számára, csak a családjukat látogathatják meg. Ha pedig onnan visszajönnek, néhány napra izolációba kerülnek és gyorstesztekkel fogják ellenőrizni, nem fertőződtek-e meg. A kötelező maszkviselést is előírják az intézményekben, az érintésmentes látogatásra azonban továbbra is lesz lehetőség.
Ennél többet azonban jelenleg nem tehetnek. Az üzletekre, bevásárlóközpontokra továbbra sem terjed ki a hatáskörük és a jogszabályi környezet miatt ugyanígy a tömegközlekedésen sem tudják kötelezővé tenni a maszkviselést. Vagyis:
a BKK legfeljebb erősen kérni tudja utasait a maszkviselésre, amit azok vagy betartanak, vagy nem.
A XII. kerület ugyanakkor már lépett: a hegyvidéki önkormányzat kulturális és sportintézményeiben november 1-től minden 6 éven felülinek kötelező a maszk.
A főváros egy ideje már próbál ezen változtatni, de nem sok sikerrel. Karácsony Gergely főpolgármester levelet küldött Pintér Sándornak, amelyben a szabályok módosítására kérte, de a belügyminiszter válaszában csak annyit írt, az operatív törzs megkapta az MTA elnöksége által megfogalmazott javaslatokat, és azokat jelenleg is tanulmányozzák a munkacsoportjaik.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes erről azonban úgy gondolja: az jogszabályi változást nem jelent, legfeljebb hangulati változást hozott a Belügyminisztérium hozzáállásában.
Saját hatáskörben
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a kormány jelenlegi rendeletein egyáltalán ne lehetne szigorítani. Bár a tömegközlekedésen, vasúton, boltokban valóban várni kell a központi utasításra, számos olyan hely van, ahol a vezetőség saját hatáskörben is döntött védelmi intézkedésekről.
Ilyen helyek például az egyetemek, amelyek közül az elmúlt hetekben egyre több jelentette be, hogy kötelezővé teszi az épületein belül a maszkviselést. A többi közt a debreceni, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán is kötelező maszkot viselni, de kedden így döntött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Van, ahol újra mérik az épületekbe belépők testhőmérsékletét, máshol az egyetemi rendezvényekre csak védettségi igazolvánnyal engedik be a résztvevőket.
Erre meg is van a lehetőségük, az egyetemek esetében a rektor vezethet be ilyen szabályozást. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a hvg.hu-nak írt válaszában például arra hivatkozott, hogy az egyetem vezetőségének munkáltatóként is feladata az egészséges, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.
„Az aktuális járványügyi előírásokat kell követnünk, azonban azt jogi osztályunk álláspontja szerint egyetlen felsőbb szabályozás sem tiltja, hogy szigorúbbat vezessünk be, ugyanakkor természetesen szankciót nem rendelhetünk ezekhez” – tették hozzá.
Hasonló véleményen van az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, ahol külön Járványügyi Operatív Koordináló Testületet hoztak létre, de sok már felsőoktatási intézményben is hasonlóan döntöttek.
Nemcsak a felsőoktatási intézmények, hanem a középiskolák közül is több a saját kezébe vette az irányítást. Ahogy azt az eduline.hu is megírta, sok általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak „felmentést”, máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Bármilyen furcsa, de az iskoláknak erre is van lehetőségük. Központilag ugyan nem kötelező az országban a maszk, de ha a szülői munkaközösség ebbe beleegyezik, akkor az egyes iskolás igazgatói ettől adhatnak ki szigorúbb utasítást, hiszen ezt semmi nem tiltja – tudta meg a hvg.hu. Ezt erősítette meg lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amely azt írta: a köznevelési intézményekben a járványügyi készenlét idején alkalmazandó eljárásrendről szóló intézkedési terv a maszkviselésről is ajánlásokat fogalmaz meg.
Ezzel kapcsolatos intézkedést a házirendjében foglaltak szerint hozhat az iskola, a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével.
Vizsgálódnak a színházak is
Kicsit más a helyzet a színházakban és a mozikban, ahol a nézők és a munkatársak védelme mellett a bevételről is gondoskodni kell. Ezeken a helyeken jelenleg nem kötelező sem a maszkviselés, sem pedig a védettségi igazolvány, július óta gyakorlatilag szabadon lehet őket látogatni.
Ennek ellenére így is vannak olyan színházak, amelyek szigorúbb intézkedéseket vezettek be: a Szkéné Színház már szeptember 13-án úgy döntött, hogy saját hatáskörénél fogva az ottani előadások látogatását maszk viseléséhez köti, és – ahogy már írtuk – a Zeneakadémián is ez a szabály. Elbukott azonban az Örkény Színház kezdeményezése: az intézmény korábban úgy döntött, hogy védettségi igazolványhoz köti az előadások látogatását, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ugyanis ez a gyakorlat adatkezelési szempontból nem lett volna jogszerű.
Az Örkényben így most erősen ajánlott a maszk viselése, a korábbi járványügyi protokollnak megfelelően pedig a nézők által használt tereket, felületeket előadások előtt fertőtlenítik, a közönségforgalmi részeken érintésmentes fertőtlenítőadagolókat helyeztek ki, a nézőtéren az előadás előtt és alatt folyamatos a germicid lámpás légfertőtlenítés.
„A múlt héten a színházi dolgozók körében bevezetésre került az FFP2-es maszk kötelező viselése az épületen belül, ez alól a színpadon játszók képeznek kivételt. Színészeink 100 százaléka, dolgozóink 99 százaléka oltott, oltatlan kollégáinkat pedig napi rendszerességgel teszteljük. Ha bárki tüneteket mutat vagy kontaktszemély, azonnal, oltástól függetlenül leteszteljük” – írták lapunknak küldött válaszukban.
A Katona József Színház jelenleg is vizsgálja, hogy milyen saját mozgástere van a további szigorításokkal kapcsolatban, hiszen „egyelőre úgy tűnik, kormányzati szinten nincs szándék korlátozó intézkedések jogszabályi bevezetésére. Legalábbis ilyen jellegű információ nem jutott el hozzánk” – írták lapunknak.
A színház igazgatóságának tájékoztatása szerint lehetőségeik jelenleg arra terjednek ki, hogy ajánlják nézőinknek a maszkviselést, kézfertőtlenítőket helyeznek ki, rendszeresen fertőtlenítik a nézőteret, illetve a nézőkkel érintkező kollégák plexifal mögött vannak vagy maszkot hordanak.
A legtöbb színházzal együtt egyelőre a mozik többsége sem tette kötelezővé a maszkot, ahogy ezt a vonatkozó jogszabályok meg is engedik nekik. Buda Andrea, a Cinema City mozihálózat marketing- és PR-igazgatója a hvg.hu-nak ugyanakkor elmondta: ha a törvények ezt előírják, akkor természetesen változtatni fognak a szabályokon. Technikailag mind a védettségi igazolvány bemutatását, mind a székkihagyást meg tudják oldani, de nem véletlenül vártak a nyitással nyáron sem: amikor a védettségi igazolványt eltörölték, 30 százalékkal megnövekedett a forgalom.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Járványügyi szigorításokat vezet be a főváros
Előírni nem tudják a kötelező maszkviselést a budapesti közösségi közlekedésben, ezért csak kérik. A fővárosi önkormányzat az idősotthonokban viszont szigorít: kijárási korlátozást vezet be november 2-től.
A második legrosszabb járványügyi besorolást kapta majdnem egész Magyarország
A Közép-Dunántúl kivételével a piros jelzésű, a négyfokú skálán második legrosszabbnak számító besorolást kapta Magyarország az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól. Az új fertőzöttek száma és a pozitív tesztarány alapján a szomszédaink közül Románia és Szlovénia egésze, valamint Szlovákia kétharmada és Horvátország magyar határhoz közeli része került a legrosszabb kategóriába.
