Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
December 14-én kapta kézhez az ellenzék a Fudan Egyetemről, illetve az álláskeresési járadékról szóló népszavazás aláírásgyűjtő íveit. Karácsony Gergelyéknek hivatalosan 120 nap, vagyis közel négy hónap állna rendelkezésükre ahhoz, hogy összegyűjtsenek kétszázezer aláírást, azonban ha kihasználják a négy hónapot gyűjtésre, akkor könnyen az országgyűlési választás utánra csúszhat a népszavazás megrendezése.
Az Országgyűlés november kilencedikén szavazta meg, hogy lehetséges legyen népszavazást és országgyűlési választást tartani úgy, hogy a két referendum között kevesebb mint 41 nap legyen a különbség, vagyis akár egy napon is rendezhető a kettő. A gyakorlatban tehát akár együtt is megrendezhetik a parlamenti választásokat és a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását, vagy az ellenzék Fudan-ügyi, illetve álláskeresési járadékkal kapcsolatos referendumát. Egyelőre mindenesetre egyik szavazás dátumát sem tűzte ki a köztársasági elnök.
Az alapötlet egyébként nem a kormányé volt, mert Szabó Tímea párbeszédes képviselő hasonló módosítási javaslattal állt elő szeptemberben, végül a parlament mégsem az ő, hanem a Volner János által benyújtott beadványt fogadta el, ami az ellenzék számára korlátozóbb volt, mint Szabóé, mert a közforgalom előtt nyitott magánterületen végzett aláírásgyűjtést a tulajdonos írásbeli beleegyezéséhez kötötte, ezzel az aláírásért pultozók dolgát nehezíti.
Időpont-mizéria és egyéb nehézségek
Az ellenzék dolgát azonban más tényezők is nehezítik: bár december 16-án (közel három hónappal azután, ahogy eredetileg tervezték) elkezdték a kétszázezer aláírás összegyűjtését, és erre van is négy hónapjuk, a saját maguk által szabott határidő ennél jóval szűkebb. „Január közepe a legvégső határidő” – fogalmazott a hvg.hu-nak Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Tordai a hvg.hu-nak azt mondta, olyan belső határidőkkel dolgoznak, „hogy rajtunk ne múljon, hogy az országgyűlési választás időpontjában meg lehessen tartani a népszavazást”.
Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, valóban január közepéig kellene az ellenzéknek összepultozni kétszázezer szignót. Ha ugyanis kihasználják a rendelkezésükre álló 120 napos határidőt, akkor még mindig ott lesz a Nemzeti Választási Iroda, ami az aláírások hitelesítésével akár hatvan napot is eltölthet, a hitelesítést pedig még mindig meg lehet támadni (a jogorvoslati határidő tíz nap). Az Országgyűlésnek ezt követően még mindig lesz harminc napja arra, hogy elrendelje a népszavazást. Ha pedig még nem lenne elég a határidőkből, akkor ehhez jön hozzá Áder János köztársasági elnök tizenöt napos határideje, ami alatt ki kell tűzze a népszavazás időpontját.
Beleszól a karácsony
Tordai Bence elismerte, hogy az ünnepek alatt nehezebb dolga lesz az ellenzéknek az aláírásgyűjtéssel, mint lett volna az ünnepi időszakon kívül, azonban az ország nagyvárosaiban több ponton is folyamatosan gyűjteni fognak. Ugyanúgy, ahogy a pártirodákban is – bár ott december 23-a és 27-e között szünetelni fog az aláírásgyűjtés. „Nem vesszük viccre” – foglalta össze Tordai, aki szerint a Fidesz „még így is sokat tehet” azért, hogy elkaszálja a népszavazásukat.
Arra nem tudott választ adni, hogy milyen kampánystratégiával és hogyan szólítják meg a szavazókat. A népszavazási aláírásgyűjtés hivatalos honlapja – akármennyire fapados is jelen pillanatban –, valamint az ellenzéki pártok csütörtök délelőtti sajtótájékoztatója azonban elegendő támpontot ad: az ellenzék fő üzenete saját és a Fidesz népszavazási kérdéseinek szembeállítása. A csütörtöki sajtótájékoztatón úgy fogalmaztak, hogy a kormánypárt gyermekvédelmi kérdései nem a valós problémákról szólnak. Tordai a sajtótájékoztatón ugyanazt mondta, mint szerdán Karácsony Gergely az aláírásgyűjtő ívek átvételekor: az ellenzék kormányváltó népszavazásra készül.
A Párbeszéd politikusának azonban volt egy, az időpontokra vonatkozó kijelentése is: azt mondta, jó lenne, ha karácsonyig sikerülne összegyűjteniük a kétszázezer aláírást. Ilyen optimista azonban ősszel lapunk kérdésére még Szabó Tímea sem volt: ő akkor azt mondta, két hét szükséges a megfelelő számú aláíráshoz. Feltehetően most azonban még ez a két hét is optimista becslésnek fog bizonyulni: az ünnepek legutóbb 2018-ban, az ellenzéki túlóratörvénnyel kapcsolatos tüntetéssorozatát húzták keresztbe, januárra elfogyott a tiltakozók lendülete, holott akkor jóval erősebb volt a tiltakozás, mint ami jelenleg tapasztalható.
Az ellenzéki pártoknak ugyanakkor létszükséglete, hogy visszavegyék azt a közbeszédet folyamatosan tematizáló szerepkört, amit az előválasztás ideje alatt betöltöttek. Az előválasztás második fordulója óta ugyanis nem volt olyan téma, amire úgy kapaszkodtak volna rá, hogy azzal érdemben megszólították volna a szavazókat, a Fidesz pedig kihasználta a helyzetet és beelőzött.
A 444.hu csütörtöki cikke szerint az ellenzék megrendelésére készült egy olyan közvélemény-kutatás, ami a jelenlegi preferenciákat monitorozta, ez pedig hervasztó képet fest a kormányváltásra készülődő erőkről: mindössze 32 százalékra mérték be az ellenzéki összefogást, míg a Fidesznek 46 százaléka van. Ennél is riasztóbb számukra a kép, ha azt nézzük, hogy a válaszadók 52 százaléka a jelenlegi kormány maradását szeretné, míg csupán 43 százalék akar kormányváltást. Ez az eredmény annak tükrében igazán meglepő, hogy az előválasztás idején a kormánypártokat és az ellenzéki összefogást közel azonos támogatottságúnak mérték a közvéleménykutatók.
Az ellenzéki pártoknak pedig az sem jön jól, hogy a Fudan Egyetem ügye és az álláskeresési járadék nehezebben kommunikálható témának tűnik, mint például a túlóratörvényé, vagy akár az előválasztásé volt. Tordai Bence szerint azonban ezekkel a témákkal is megfogható a közvélemény figyelme: szerinte a Fudan Egyetem és a Diákváros kérdésében benne van, hogy a Diákváros területén „12 ezer vidéki lakhatásáért is” küzdenek, így szerinte „meglepő volna”, ha a vidék nem támogatná ezt a népszavazási kérdést. Ennél is jobban kommunikálható szerinte az álláskeresési járadék kérdése, a jelenlegi „három hónap egy vicc”, így bízik a társadalom fogadókészségében.
Az ellenzék a következő népszavazási kérdések mellett gyűjt jelenleg aláírásokat:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
Mi tartott decemberig?
Július 21-én a kormány egy rendelettel felülírta a veszélyhelyzet idején korábban érvényes szabályozást, amely szerint amíg a veszélyhelyzet tartott, addig nem lehetett népszavazást kezdeményezni. A július 21-i dátumot kihasználta mind a kormány, mind pedig az ellenzék: Orbán Viktor gyermekvédelmi népszavazást kezdeményezett, Karácsony Gergely pedig – akkor még miniszterelnökjelölt-jelöltként – szintén népszavazási kezdeményezést adott le. Karácsony fent már citált népszavazási kérdései mellett kérdezte volna a lakosságot az autópályák eladásának ügyéről, valamint a hatvan éven felülieknek ingyenesen járó antitestszűrésről is.
Orbán Viktor népszavazási kezdeményezését gyorsan elfogadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), Karácsony Gergelyét azonban azzal egy időben nem vették napirendre, a testület csupán augusztus végén hitelesítette a Fudannal és az álláskeresési járadékkal kapcsolatos kérdést. Ekkor Karácsony még azt mondta, hogy ha a „Fidesz trolljai” nem támadják meg a kérdéseket, akkor szeptember 15-én elkezdhetik gyűjteni az aláírásokat, azonban a Kúrián hatan is támadták a főpolgármester kérdéseit. A Nemzeti Választási Iroda lapunknak ekkor azt nyilatkozta, hogy a Fudan Egyetem beruházásával kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítő határozatával szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be (köztük egyet a Volner Párt), ugyanúgy, ahogy az álláskeresési járadék kiterjesztésére vonatkozó kérdéseket is (köztük egyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara).
A Kúria közel három hónapot töltött a felülvizsgálati kérelmek vizsgálatával, így az ellenzék aláírásgyűjtésére egészen decemberig várni kellett.
