Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
“Mindent is feltételezek a Fideszről és Orbánról, de ha ezt meglépik, az a joggal való visszaélés, és vállalhatatlanul kilógna a lóláb” – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnök-frakcióvezetője a hvg.hu-nak, amikor arról kérdeztük: nem akarja-e inkább visszavonni azt, a népszavazási törvényt módosító javaslatát, amit a Fidesz is támogathat, de
elfogadása esetén a kormánypártok könnyen visszaélhetnek a helyzettel, így az eredeti szándékkal ellentétesen öngólt lőhet magának az ellenzék.
Ebben az esetben ugyanis akár egy napon is lehetne tartani a "gyermekvédelmi népszavazást" és az országgyűlési választást.
A tét nem kicsi: a Szabó Tímea által benyújtott törvényjavaslat az ellenzéki pártok és Karácsony Gergely, a Párbeszéd-MSZP-LMP miniszterelnök-jelöltjének egyik ütős kampánytémája, a Fudan Egyetemről szóló népszavazás mellett a Fidesz szintén hangsúlyos kampányüzenetét, a “gyermekvédelmi” referendumot is befolyásolja, ezekre pedig mindkét politikai oldal erősen építene a következő fél évben:
Karácsony Gergelynek siker a Fudan-népszavazás, de még a Fidesznek is jól jöhet
Nagy lehetőség az ellenzéknek és főleg Karácsony Gergely főpolgármesternek egy népszavazás a Fudan Egyetemről. Ez mindenképpen fáj a Fidesznek, ezért nemcsak lassíthatja, hanem ki is üresítheti a referendumot, egy csellel pedig akár még profitálhat is abból. Sok múlik az időzítésen és politikai innováción - mindkét oldalon.
A két referendumban az is közös, hogy a hatályos törvényi szabályozás alapján egyikről sem lehetne szavazni már 41 nappal a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt. Szabó Tímea javaslata éppen ezen változtatna: úgy módosítaná a népszavazási törvényt, hogy eltörölné ezt az időkorlátot, sőt kifejezetten javasolja, hogy a választással egyszerre tartsanak országos népszavazás(oka)t.
Praktikus okokból
“A javaslat mellett szól, hogy logisztikailag sokkal könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is a szavazások egyszerre történő megtartása” – érvel Szabó Tímea a módosító javaslata indoklásában. Ebben igaza van, hiszen egy önálló országos népszavazás megrendezésének költsége 5-6 milliárd forint.
Körülbelül ennyibe kerül egy parlamenti választás megrendezése is, de ha ehhez már amúgy is adott egy sor kötelező, költséges elem, mint például a szavazókörök kialakítása, az urnák, a szavazatszámláló bizottságok, a választási szervek rendelkezésre állása, akkor
ehhez képest már nem nagy tétel, hogy nyomtatnak-e még 8 millió másik szavazólapot is a népszavazás kérdéseivel.
Bár a jövő évi költségvetés 28,5 ezer milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest egy 5-6 milliárdos plusz tétel vagy ugyanekkora összeg megtakarítása nem sokat számít, önmagában mégis jelentős pénz ez: a kormányzati vezérkar – miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, biztosok és megbízottak – fizetése évente éppen 5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
A Fidesz is megfontolná
Nem csoda, ha a költségvetés helyzetére, tehermentesítésére gyakran nem túl érzékeny és emiatt sok kritikát kapó Fidesz a takarékosság elvét hangoztatva nem söpörte le azonnal az ellenzéki törvénymódosító indítványt, sőt, mintha mellé is állt volna. Egyelőre legalábbis szavakban, mert a javaslat befogadásáról döntő parlamenti Igazságügyi Bizottság még nem tárgyalta a témát.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető viszont úgy nyilatkozott: “A népszavazás nagyszerű dolog, minden alkalom fontos, amikor a magyarok véleményt nyilváníthatnak, ebből a megfontolásból – és a költségtakarékosság miatt is – van létjogosultsága a javaslatnak, amely szerint nem lenne akadálya, hogy egy népszavazást egyazon napra tűzzenek ki egy országgyűlési választással.”
Politikai előnye is van
A pénzügyi hatásnál, a jól kommunikálható spórolásnál is többet jelenthet azonban a javaslat elfogadásával járó politikai előny. Erre indoklásában Szabó Tímea is utalt: “Az egy időben való szavazás növeli a részévtelt is, hiszen a különböző szavazások résztvevőinek köre összeadódik” Márpedig - tette hozzá – “2022-ben országgyűlési választás és több népszavazás is várható”.
Az egyik referendum a Karácsony Gergely által benyújtott, “jövővédő” népszavazás 5 kérdése közül versenyben maradt kettőt érinti: az álláskeresési járadék folyósításának 3-ról 9 hónapra emelését, valamint a budapesti Fudan Egyetemet előkészítő törvény visszavonását. A másik, “gyermekvédelmi” referendumot a kormány kezdeményezte, ebben öt kérdés szerepel, ezek
a kérdések az itthon és külföldön is politikai botrányt okozó, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvénycsomag egyes intézkedéseihez kapcsolódnak.
A két népszavazás komoly politikai mozgósító erővel bír, ezért mindkét oldalnak fontos a maga kezdeményezése. Olyannyira, hogy mint arról az eheti HVG részletesen írt, a Fidesz a választási kampány hajráját a melegellenes indulatokra fűzheti fel, ám ennek sikeréhez úgy kell időzíteniük a dolgokat, hogy egy napon tartsák a „gyerekvédelmi” referendumot és a parlamenti választást:
Ugyanaznap lehet a választás és a "gyermekvédelmi" népszavazás
Melegellenes indulatokra fűzheti fel a választási kampány hajráját a Fidesz, így próbálva megosztani az ellenzéket. Ehhez persze úgy kell időzíteniük a dolgokat, hogy egy napon tartsák a kormány kezdeményezte „gyerekvédelmi" referendumot és a jövő évi parlamenti választást; erre azonban minden esély meg is van.
Garantálható a siker?
A Fidesznek a szavazatmaximálás miatt érdeke e fontos kampánytémája sikerre viteléhez, hogy egyidőben járuljanak a választók az urnákhoz. A jelentősnek mondható, általában 60-70 százalék körüli részvétel mellett zajló parlamenti választásra amúgy is ellátogató szavazók – ha már ott vannak – jó eséllyel kitöltenék ugyanis a kormány népszavazási kérdéseiről szóló plusz papírt is.
Ezzel a kormány közelebb kerülne ahhoz, hogy érvényes és eredményes, vagyis sikeres legyen a referendumuk. Az érvényességi küszöb 50 százalék, vagyis csaknem 4,2 millió ember szavazata kell, miközben a 2018-as választáson a Fidesz-KDNP csak 2,8 millió listás voksot kapott. Vagyis
még az ellenzéki tábor Fidesz általi megosztásával és bevonásával sem biztos, hogy összejön az 50 százalékos részvétel, a legutóbbi, 2016-os kvótareferendumnál például csak 43 százalék volt.
Főképp, hogy például a Publicus Intézet augusztusban publikált közvélemény-kutatása szerint a “gyermekvédelmi” népszavazáson még a magukat kormánypárti szavazónak vallóknak is csupán a 78 százaléka venne részt, az ellenzéki választóknak pedig csak 27 százaléka.
A teljes sikerhez a referendumnak eredményesnek is kell lennie, vagyis a népszavazáson résztvevők legalább 50 százalékának kérdésenként külön-külön azonosan kell válaszolni. Ez több, mint 2 millió embert jelent, ami pedig a Fidesz-keménymagnál jóval több, tehát a kormánypártoknak nagyon jól kell mozgósítani, ha ezt el akarja érni. Az mindenesetre biztos, hogy
a választáshoz kapcsolás nélkül a kormány népszavazásánál az érvényességi küszöb elérése sem garantáható, nemhogy az eredményesség – nemhiába mondta erről korábban Orbán is, hogy “aki otthon marad, rábízta a többiekre”.
Fékezheti a hatalom
A választás és a népszavazás összevonását lehetővé tevő ellenzéki törvényjavaslat tehát elfogadása esetén segítené a kormányt a vágyott érvényességi és eredményességi küszöb elérésében, noha Szabó célja alapvetően nem ez volt. Inkább meg akarta teremteni a lehetőségét annak, hogy a kormány népszavazási kérdéseivel egyszerre benyújtott, de a törvényileg eltérő műfajú, ezért más tempóban “élesedő” Karácsony-féle kezdeményezés is “beérhessen” még a választás előtt.
A 41 napos korlát eltörlése nélkül erre ugyanis nincs reális esély – legalábbis akkor biztosan nem, ha a témában döntést hozó szervek és személyek – a választási bizottság, a Kúria, az Országgyűlés és az államfő – minden, a törvény adta határidőt maximálisan kihasználnak. Az ellenzéki pártok csak az aláírásgyűjtés folyamatát tudják gyorsítani, ha az előírt 120 nappal szemben aktív mozgósítással rövidebb idő alatt is összeszedik a szükséges 200 ezer támogató aláírást.
Ezen kívül azonban más határidőkre nincs befolyásuk: a Kúriának például 90 napja van határozni a Karácsony-kérdések elleni, szeptember közepén érkezett felülvizsgálati kérelmekről, és még nem döntött róluk. Ezután indulhat csak a kérdésenként 200 ezer aláírás összegyűjtése, ami Szabó Tímea szerint – kiindulva az előválasztáson 3 nap alatt összejött ugyanennyi szavazóból – 2 hét alatt is meglehet, de a választási szerveknek ezután akár 60 napot is eltölthetnek ezek hitelesítésével.
Ekkor már február vége lehet, és még a hitelesítést is meg lehet támadni, ez a jogorvoslati határidő pedig újabb 10 nap. Ezután az Országgyűlésnek 30 napja a referendum elrendelésére, Áder János köztársasági elnöknek pedig 15 napja a népszavazás kitűzésére, aminek a dátuma így bőven a választásra utánra, májusra is eshet akár – függetlenül attól, hogy Szabó törvénymódosítója lehetővé tenné a választás előtti, vagy akár a választás napján történő megrendezést is.
Könnyen öngól is lehet
Valójában tehát könnyen öngól lehet az ellenzéknek, ha a Fidesz támogatja a törvénymódosítást, mert ha mindenki “elhúzza” a maga határidejét, akkor a Fudan-népszavazás mindenképp a választás utánra csúszna, míg a kormány referendumát meg lehetne tartani a választás napján. A szándékos időhúzásról Szabó Tímea a hvg.hu kérdésére úgy vélekedett: az a joggal való visszaélés lenne, amit szerinte a hatalom már csak azért sem “vállalna be”, mert kockázatos lenne a Fidesz számára.
A Párbeszéd politikusa abban bízik, hogy a Fidesz és Orbán nem gátolja a népszavazásukat, mert nem akarják felbosszantani az ellenzéki szavazókat, felkorbácsolni a kormányváltó hangulatot. Ezért nem is akarja visszavonni a javaslatát. (A Fidesz ráadásul ekkor sajátjaként még újra benyújthatná és elfogadhatná ugyanezt a módosítót a takarékosság elvére hivatkozva.) Szabó szerint mindkét népszavazást a választással együtt kellene rendezni, és mivel úgy látja, hogy
a Karácsony-referendum “valós problémára ad választ, míg a kormányé nem”, a kettő közül az ellenzéki kezdeményezés sikerére számít.
