Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Gyorsfelmérést készített az Euronews megbízásából az Opinio arról, hogyan ítélik meg az ukrajnai fegyveres konfliktus okait és következményeit a magyarok.
A 16-59 évesek körében végzett felmérés eredményei szerint a válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarország túl közel került Oroszországhoz és Putyinhoz, és ez most akadályozza, hogy határozottabban lépjen fel az EU és Ukrajna oldalán. A válaszadók 40 százaléka viszont azt tartja fontosnak, hogy jóban legyünk az oroszokkal, az olcsó gázellátás érdekében.
A végzettség szerint a következőképp alakulnak az állásfoglalások:
- a nyolc osztályt végzettek 55 százaléka véli, hogy túl közel kerültünk Moszkvához, 45 százalékuknak az olcsó gáz fontosabb,
- a szakmunkások 46 százaléka szerint vagyunk túl közel, 54 százalékuk a gázárakra fókuszál,
- az érettségivel rendelkezőknél 61-39 az arány,
- a diplomásoknál pedig 79-21.
Arra a kérdésre, hogy ki a felelős a fegyveres konfliktus kirobbanásáért, a válaszadók 58 százaléka mondta, hogy Oroszország, amely egy független államot támadott meg, 42 százaléka szerint viszont a nyugati országok és Ukrajna provokálták, azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz.
A végzettség szerinti megoszlások:
- a nyolc osztályt végzettek 51 százaléka szerint a nyugati országok felelősek a háborúért, 49 százalékuk szerint Oroszország,
- a szakmunkásoknál ez az arány 52-48,
- az érettségivel rendelkezőknél már az oroszokat felelőssé tevők vannak enyhe többségben: 43-57,
- a diplomásoknál pedig már elsöprő a fölényük: 21-79.
A megkérdezett magyarok 51 százaléka szerint a háború a két ország vitája, míg 49 százalék véli úgy, hogy Oroszország agressziója egy szuverén állammal szemben. A két alacsonyabb iskolai végzettségű csoport inkább két ország vitájának értékelik a történteket, az érettségivel rendelkezők 51 százaléka szerint ez orosz agresszió, a diplomásoknál 71 százalék véli ugyanezt.
Tízből hét megkérdezett magyar gondolja úgy, hogy Magyarországnak egyenlő távolságot kell tartania mindkét féltől.
A válaszadók csupán 2 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország mellé kell állni, és sokkal többen, a megkérdezettek negyede véli úgy, hogy jobban kellene támogatni Ukrajnát. Itt a diplomások azok, akik a többi csoporthoz képest kiugró mértékben, 55 százalékban vélik, hogy többet kéne tennünk az ukránokért.
A többség egyetért a fegyverszállítmány átengedésének tilalmával, összességében 69 százalék véli, hogy ez helyes döntés, mert ki kell maradni a konfliktusból, és 31 százalék gondolja azt, hogy ez nem helyes, mert segíteni kell. Végzettség szerint és százalékban kifejezve támogatják a fegyverszállítási tilalmat: 8 általános/79 százalék, szakmunkás/91 százalék, érettségi/69 százalék. Csak a diplomások szerint lenne fontosabb az, hogy így is segítsünk: 60 százalékuk véli ezt a szállítási tilalom mellé álló 40 százalékkal szemben.
Az ukrajnai háborúról szóló percről percre tudósításunk ide kattintva érhető el.
