Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A külügyminiszter csütörtök este megjelent rendelete a külképviseleti besorolási szorzót növelte meg, amely a törvény szerint „a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából való besorolását” határozza meg.
A deviza-alapilletmény forintban kifejezve minden ukrajnai képviseleten 427 680 forint. A szorzó péntektől az átmenetileg a nyugat-ukrajnai Lvivben működő kijevi nagykövetségen 45 százalék helyett 70 százalék lesz, az ungvári főkonzulátuson és a beregszászi konzulátuson pedig 30 százalék helyett 55 százalék.
A rendelethez indoklást nem fűztek, de a döntéssel nyilván azt ismeri el a miniszter, hogy az orosz támadás óta Ukrajnában a magyar diplomaták rendkívüli munka- és életkörülmények között dolgoznak, terhelésük megnőtt.
(Képünkön az ungvári főkonzulátus. Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Ungvár)
