„Lehet álmodozni róla, hogy felkutatunk a falvakban olyan embereket, akik majd helyi szinten az aktivistáink lesznek, és szívós munkával közösséget építenek, hogy alulról megszervezik az ellenzéket, de én ebben nem hiszek” – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Gőgös Zoltán, az MSZP volt elnökhelyettese. A volt országgyűlési képviselő arra reagált, hogy az ellenzék ebben az építkezésben látja a kormányváltás egyik kulcsát.

Gőgös szerint „a falvakban fogva vannak az emberek. Olyan függőségi rendszerek épültek ki, amelyekben senki, még az ellenzéki szimpatizánsú emberek sem teszik kockára az egzisztenciájukat. És nemcsak a közmunkásokról beszélek, hanem az önkormányzati dolgozókról, az óvónőkről, a tanárokról, az orvosról meg az ő szüleikről, gyerekeikről, unokáikról.”

Vidéken az ellenzék

Gőgös megemlítette, hogy folyamatosan járja a falvakat, és látta, hogy a legtöbb helyen tényleg jobban élnek az emberek. „Ha valami működik, ahhoz ragaszkodnak az emberek. Szeretik a nyugalmat, a kiszámíthatóságot. Más kérdés, hogy a hiteleket vissza is kell majd fizetni, és azt nem tudni, meddig szalad így a szekér.

Nem hiszem, hogy a hagyományosam jobboldali, konzervatív vidéki Magyarországon a baloldalnak bármikor is többsége lehet, de az országos győzelemhez is legalább 30–35 százalékot kell elérnie a falvakban Ez volt a helyzet 2006-ban, akkor 30 százalékot hoztunk a községekben.”

Az MSZP-s politikus szerint a mostani helyzet sokkal rosszabb, mert jelenleg húsz százalék körül, de inkább az alatt teljesít vidéken az ellenzék. És amíg ez így marad, addig „biztosan nem lesz kormányváltás, akármi is történik a nagyvárosokban és Budapesten.”

Infláció és élelmiszerjegyek

Gőgös Zoltán beszélt az inflációról is, amiről azt mondta: ennek elszabadulása nagyrészt független a kormánytól, az viszont nem, hogy akarja-e, és ha igen, milyen módszerekkel enyhíteni a hatásait. Az egyik ilyen eszköz lehetne a rászorultsági elv alkalmazása.

Simán be lehetne vezetni például a legszegényebbek számára az alapvető termékekre – kenyérre, tejre, bizonyos húsokra, zöldségekre, tojásra – vonatkozó élelmiszerjegyet, amivel ráadásul a hazai termelőket is helyzetbe lehetne hozni”

– mondta.

Szerinte az élelmiszerjegyeket az önkormányzatoknál lehetne igényelni, a helyhatóságok pedig rászorultsági elv alapján utalnák ki a kérelmezőknek.

Árstop

Gőgös igazságtalan megoldásnak tartja az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági árat, mert az is élvezi az előnyeit, aki egyébként nem szorulna rá. „Ha igényelni kellene az élelmiszerjegyet, akkor egymilliós fizetéssel senki nem kérelmezné a polgármesteri hivatalban, mert megszégyenülne. De ha nem akarnak élelmiszerjegyet, akkor is ki kell találniuk valamilyen intézményesített rendszert az infláció hatásainak mérséklésére, mert a hatósági ár a termelők és a kereskedők miatt sem tartható hosszú távon.”

Gőgös szerint a következő időszakban még jobban elszabadulnak az árak. „A húsoknál minimum 30 százalékos drágulás előtt állunk. Ezt nem túl nagy merészség megjósolni, tekintettel arra, hogy két hónap alatt 60 százalékkal emelkedett a sertéshús felvásárlási ára, ennek legalább a fele megjelenik majd a fogyasztói árakban.

Húsvétra még mindenki betartalékolt előre, de mostantól szükségszerűen jön az emelkedés.”