Havi bruttó 660 ezer forintos fizetésért keres műveleti felderítőket, azaz figyelőket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Nemrég több tízmilliárd forinttal növelte a kormány a titkosszolgálatok költségvetését, a támogatások egy jelentős része bérköltségre megy.
Műveleti felderítőket toboroz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), a 660 ezer forintos bruttó alapbér mellé bruttó 200 ezer forintos cafetériát, közel százezer forintos ruházati illetményt és egyéb juttatásokat ígérnek. A munkához csak érettségit és büntetlen előéletet követelnek meg, de előny a felvételinél a jogosítvány, a sportos életmód és a nyelvtudás, valamint a technológiák iránti érdeklődés.
A műveleti felderítők a figyelők. Ezek azok a titkosszolgák, akiknek a kiképzésüket követően jellemzően a célszemélyeket vagy célobjektumokat figyelik meg, lehetőleg észrevétlenül. Nem egy családbarát, nem egy stresszmentes munka – állítják azok, akik egykoron ezen a területen dolgoztak, hiszen a figyelők munkaidejét és munkahelyét általában a megfigyelt személyek határozzák meg.
A titkosszolgálatok közül az NBSZ feladata egyébként a figyelők biztosítása. Ugyanakkor az NBSZ egy szolgáltató: operatív munkájával a többi titkosszolgálatnak, a rendőrségnek és az adónyomozóknak segít. Az NBSZ persze nem csak figyelőkkel dolgozik, ugyanez a szerv végzi a telefonlehallgatásokat, a lehallgatóberendezések telepítését, a titkos házkutatásokat is.
“Igen, valóban nem könnyű hozzánk bekerülni, de ez garancia Neked, hogy a legjobbak közé fogsz tartozni, akikkel egy csapatként fogod végezni a feladatodat. Biztos munkahelyed lesz, garantált előrelépési lehetőséggel, ráadásul van átjárási lehetőség a különböző szakterületek között” – olvasható a szakszolgálat honlapján.
A titkosszolgálathoz a felvétel egy előszűréssel és egy tájékoztató előadással kezdődik, aztán következik a szakmai interjú, a pszichikai alkalmassági vizsgálat vagy kompetenciavizsgálat, az egészségi alkalmassági vizsgálat, a nemzetbiztonsági ellenőrzés, és ha minden rendben megy, akkor a kinevezés.
Az, hogy toboroznak a szakszolgálathoz, nem meglepő: a kormány júliusban 30 milliárd forinttal növelte a titkosszolgálatok büdzséjét. A legtöbb pénzt ráadásul az NBSZ kapta, a szervezet 14,4 milliárd forinttal lett gazdagabb, a pluszforrások jelentős szelete személyi juttatásokra megy el.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
