Nehéz konkrétumokat kiszedni a kormányzatból, amikor annak próbálunk utánajárni, hogy a december 16-án kihirdetett, az Ukrajnát megtámadó Oroszország elleni kilencedik EU-s szankciós csomag részeként bevezetett korlátozó intézkedések alól kiket tudott a magyar kormány kivonni.

Azzal ugyanis még a csomag elfogadását megelőző egyeztetések során büszkélkedett el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy ugyan a szankciós listára 141 név és entitás kerül, de voltak olyanok, akiket a magyar kormány „kihúzatott”, neveket viszont nem említett.

A szankciós csomagról szóló tanácsi döntés valóban 141 személlyel és 49 szervezettel szemben vezetett be korlátozó intézkedéseket „az Ukrajna elleni fokozódó orosz katonai agresszióra válaszul”. Ezzel együtt a szankciók már 1386 személlyel és 171 szervezettel szemben érvényesek.

Orbán is megszavazta az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagot

Az új csomag többek között két bank és négy műsorszolgáltató Unión belüli működését is érinti.

A hvg.hu kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot még a szankciós csomag elfogadása előtt, majd miután nem kaptunk választ, a csomag elfogadása után is, hogy megtudjuk: hány nevet húzatott ki a magyar kormány a listáról, kiket és milyen indoklással?

Konkrétumok – nevek, vagy akár a listáról lehúzottak száma – helyett azonban csak azt a rövid választ kaptuk Szijjártó Péter tárcától, hogy „Magyarország energiabiztonságát tartottuk szem előtt a szankciók vitájakor”.

A miniszter néhány nappal korábban, a Spirit FM-nek nyilatkozva még bőbeszédűbb volt, és elsősorban nem is ezzel indokolta, hogy Magyarország közbenjárására lekerült néhány név a szankciós listáról. Szijjártó Péter a rádióműsorban konkrétabban utalt rá, kiket húztak le:

olyan orosz kormánytagokat, akikkel az elkövetkező időszakban kommunikálni kell európai vagy amerikai oldalról, annak érdekében, hogy békét lehessen kötni, mert az a várakozás, hogy a jelenlegi orosz vezetést majd leváltja az orosz nép még a háború alatt, és majd valaki mással kell beszélni, ez nem tűnik reálisnak.”

Arra a kérdésre, hogy kizárólag a békekötési indok merült-e fel vagy esetleg az is, hogy legyen kivel orosz részről lefolytatni a magyar kormány „üzleti célú", akár energetikai tárgyú tárgyalásait, Szijjártó már hozzátette, ilyen tárgyalásokról is szó van, ez pedig nemzeti érdek.

Amúgy a miniszter a rádióműsorban arról is beszélt: „semmi értelme nincs a teljes orosz kormányt szankciós listára tenni, mert nem akarnak Európába utazni, másrészt, ha lett volna valami dolguk, már elrendezték volna az elmúlt 9 hónap alatt, tehát nehéz nekik ártani személyes szankciókkal".

Így lett Szijjártó Péter az orosz agresszor, Putyin szendvicsembere

Az orosz nagyhatalmi politika és Putyin elnök reklámembere lett alig egy évtized alatt Szijjártó Péter külügyminiszter - a szó szoros és átvitt értelmében is. Az orosz külügy nemcsak a Szputnyikkal oltott magyar miniszterrel reklámozta a vakcinát, de Moszkva más téren is hasznát veszi Szijjártónak.

Orbán Viktor és a magyar kormány volt ugyan, hogy próbálta megakadályozni ezeket a szankciókat, de nem amiatt, amit például a nemrég zárult nemzeti konzultáció is sugallt, vagyis azért, mert nehézséget okoznak Magyarországnak és a magyar embereknek, hanem politikai okokból.

A hatodik szankciós csomag elfogadását például addig blokkolta Magyarország, míg a háborúpárti, putyinista Kirill pátriárka le nem került a listáról. Azután Orbánék azzal próbálkozhattak, hogy nem járulnak hozzá egyes intézkedések meghosszabbításához, ha nem kerül le a listáról három orosz oligarcha, ám végül erről letettek.

(Nyitóképünkön Szijjártó Péter az orosz energiahét nyári rendezvényén)