Egymillió-háromszázhatvanháromezren töltötték ki az EU-s szankciókról szóló nemzeti konzultációt a pénteki összesítések szerint – közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese a Magyar Nemzetnek adott interjújában:

Szerinte ez a magas szám azt mutatja, hogy a nemzeti konzultáció újra bizonyított. „Ha lakosságarányosan nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy más uniós országokban nincs hasonló erejű, párbeszédet erősítő kezdeményezés."

Az eggyel korábbi, „A járvány utáni életről” indított 2021 nyári konzultációról nagyjából hasonló mennyiségű (1,4 millió) válasz érkezett be, de akkor nem hosszabbították meg a beküldési határidőt. Ezúttal eredetileg december 9-ig tartott volna a nemzeti konzultáció, de a határidőt kitolták december 15-ig. A „konzultálók” száma akkor pörgött fel, amikor lehetővé tették az online kitöltést is, a felület azonban könnyen átverhető: kipróbáltuk, és Charles Darwin, a 130 éves besenyszögi lakos nevében, egy e célra létrehozott friss e-mail-címmel kitöltöttük az ívet, majd egy másik e-mail-címmel és szintén fals adatokkal ismét megtettük.

Mintha meg sem mernék vizsgálni, hogy jogsértő-e a kormány nemzeti konzultációja

Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét.

Ahogy a Telex megjegyzi, a kormányközlések alapján két korábbi konzultáción is lényegesen több választ gyűjtöttek be: a Stop Soros kampányban 2,4 milliót, míg 2020 nyarán az első koronavírusos nemzeti konzultációban 1,7 milliót mondott be a kormány.

A Magyar Nemzetnek Dömötör arról is beszélt, hogy „állandóan résen kell lennünk”, mert „bármelyik tanácsülésen, bármelyik kormányfői csúcson felvethetik” a szankciók ellen.

Arra viszont nem tért ki a miniszterhelyettes, hogy harcos szankcióellenes retorikája ellenére Orbán Viktor megszavazta az EU kilencedik szankciós csomagját is, holott még szerdán is azt üzente, hogy szankciók helyett gazdasági együttműködést szeretne inkább – igaz, erről nem is kérdezte őt a kormányközeli lap munkatársa.

A magyarok többsége inkább a kormányt okolja az infláció miatt

A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, ez hasonló mértékben tolja föl az átlagkeresetet. A várható inflációs pálya mellett ezzel együtt őszig reálbércsökkenés lesz, éves átlagban talán meglesz a stagnáló reálbér. Reális veszély, hogy felpörög az ár-bér spirál, Magyarország pedig beragad egy magas inflációs környezetbe.