Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Harcos szankcióellenes retorikája ellenére a magyar miniszterelnök megszavazta az Unió kilencedik szankciós csomagját is, holott még szerdán is azt üzente, hogy szankciók helyett gazdasági együttműködést szeretne inkább.
Az európai uniós tagállamokat tömörítő Tanács pénteken elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra és politikai pártokra. További két orosz bankot céloznak, négy orosz műsorszolgáltató működését tiltják be az Európai Unióban. További exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezetnek be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.
A magyarok többsége inkább a kormányt okolja az infláció miatt
