Így jöhetnek rohamtempóban az EU-pénzek: szigorú elszámolás, kreatívan kezelt határidők
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Korábban voltak arra utaló jelek, hogy tervezik a nyugdíjrendszer átalakítását.
„Mikortól és hány évre emeli az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárt?” – ezzel a kérdéssel fordult Komjáthi Imre szocialista országgyűlési képviselő Varga Mihály pénzügyminiszterhez. Nem tőle, hanem Tállai András államtitkártól kapott választ, amely szerint
az öregségi nyugdíjkorhatár emelése nincs napirenden”.
Az államtitkár válasza azért furcsa, mert a kormány a Brüsszelnek ígért reformcsomag részeként ígéretet tett arra is, hogy hozzá fog nyúlni a nyugdíjrendszerhez. December eleji sajtóhírek szerint a kormány vállalta, hogy konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő a struktúra átalakításáról, többek között a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítva, például a törvényes nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötésével, a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével, a hosszabb munkával töltött életszakaszok ösztönzésével és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálásával.
Komjáthi rákérdezett arra is, hogy tervezik-e a nők korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőségének megszüntetését. Tállai erre azt válaszolta, hogy „természetesen nem” tervezik.
(Címlapképünk illusztráció.)
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.