A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Tavaly sem sikerült megállítani Magyarországon a migrációt – mármint a belső migrációt. Folytatódott a trend: a nagyvárosok népessége csökken, a körülöttük elhelyezkedő agglomerációs településeké nő. A több szempontból káros, társadalmi, intézményi és infrastruktúra-fejlesztési problémákat egyaránt okozó folyamat az állam ingerküszöbét is elérte.
A kormány szerencsére – a külső migrációval ellentétben – nem drótkerítéssel akarja a nemkívánatosnak bélyegzett személyeket kívül tartani, hanem a szabályok módosításával. Az építészeti törvény Lázár János építési tárcája által közzétett koncepciója több eszközzel korlátozná a települések gáttalan szétfolyását. Az önkormányzatok csak megkötésekkel jelölhetnének ki beépítésre új területeket, egy hektár fölött csak az országos főépítész engedélyével. A koncepció célja láthatóan a települések szétterülésének és összenövésének megállítása
– ezzel azonban sok agglomerációs területen már elkésett, hiszen az összenövés megtörtént, a településhatárokat csupán tábla jelzi
A népességrobbanásnak sem feltétlenül vet gátat, ha nem lehet új beépítendő területeket kijelölni, amíg a településeken belül vannak telkek, ahol építkezni lehet.
Érden például van mintegy 2 ezer foghíjtelek és további ugyanennyi, ahol a beépítési korlátokat nem érték el, így továbbépíthetők. Hiába nem jelölnek ki új területeket beépítésre, a település lakossága elvileg 90–100 ezer főre hízhat. Érd infrastruktúráját 55–60 ezer lakó kiszolgálására méretezték, a településen jelenleg 76 ezren élnek. A város megálljt üzen a kiköltözőknek, hogy erőt gyűjthessen – sommáz Csőzik László polgármester. Szavai szerint nem a kiköltözők ellen, hanem a kiköltözési hullám negatív hatásai ellen küzdenek, a szükséges fejlesztésekhez azonban időre és forrásokra van szükségük. A polgármester szerint a fővárosi agglomerációban valószínűleg náluk nyílt legnagyobbra az olló a lakosságszám és az infrastruktúra ellátóképessége közt.
A folytatást a csütörtökön megjelenő HVG-ben olvashatja, amelyből többek között kiderül, hogy melyek a fővárosi agglomeráció legnagyobb települései, illetve az, hogy milyen hatással lesz a jövőben az ingatlanpiacra a nagyvárosok lakosságcsökkenése.
A teljes cikket keresse a csütörtökön megjelenő HVG-ben, valamint a hvg360-on.
HVG
