„Ő az az ember, aki tudja, hogy a béke mindennél jobb és a háború mindennél rosszabb” – konferálta fel Szalay-Bobrovniczky Kristófot Bohár Dániel, a saját magát a „Megafon véleményvezéreként” bemutató influenszer a CPAC Hungary konferencia második napján.

A honvédelmi miniszter Donald Trump videóüzenete után lépett színpadra és elmondta, embert próbáló feladat az ex-elnök után beszélni, amihez „minden harci tapasztalatát össze kell szednie” – az már nem egyértelmű, hogy pontosan milyen tapasztalatokról beszél, a tárca honlapján szereplő önéletrajzából csak annyi derül ki, hogy tartalékos századosként különféle beosztásban szolgált a honvédségnél.

Trump üzent a CPAC-re: „A kommunisták és a globalisták visszaszorulóban vannak, amíg törünk előre"

A volt amerikai elnök történelmi csatát vizionált a marxista globalistákkal és a kommunistákkal szemben, de minden konzervatívot biztosított arról, hogy győzni fognak.

Beszédét a CPAC tavalyi jelmondatával – Isten, haza család – kezdte és elmondta, ezek védelme köti össze a teremben ülőket és ő maga is háromgyerekes, hívő katolikusként, „immáron egy pápai áldás birtokában” van jelen. Ezután elmagyarázta a honvédelem szó etimológiáját (hon=haza, vagyis a haza védelméről van szó, ha valaki nem tudta volna) és ezzel a lendülettel elnézést is kért a tolmácsoktól.

Szalay-Bobrovniczky szerint a hazát, ha kell, fegyverrel kell megvédeni, de amíg erre nincs szükség, gondolattal és szellemmel, helyes nemzeti politikával kell fellépni.

 

Konkrétumok említése nélkül felidézte, hogy a történelem során Magyarországnak rengetegszer kellett magát fegyverrel védenie háborúk, harcok és szabadságharcok formájában – ez utóbbinál elakadt a szava, ami nem is csoda tekintve, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított támadásának kezdete óta a kormány kínosan figyel rá, hogy ne mondja ki, kivel szemben kellett például 1956-ban szabadságharcot vívni.

Röviden kitért az orosz-ukrán háborúra is – ügyelve arra, hogy Oroszországot véletlenül se nevezze meg –, és ismét elmondta, hogy Magyarország a tűzszünetet és a béketárgyalásokat támogatja. A miniszter hozzátette: „a katonai frontvonalak nem mindig egyeznek a béketárgyalások során megállapított vonalakkal”, amit nehéz lenne máshogy értelmezni, minthogy szerinte Ukrajnának a „béke” érdekében talán inkább le kéne mondania területei egy részéről.

Szalay-Bobrovniczky kiemelte a NATO szerepét és elmondta, idén a honvédelmi kiadások elérték a GDP 2 százalékát, amely egy jövő évre időzített célkitűzés volt, majd beszélt a magyar-amerikai kapcsolatok jelentőségéről is. Ezekről úgy gondolja, az Egyesült Államok nem csak, mint a NATO legerősebb tagállama fontos nekünk, ugyanis a katonai szövetségen túl a politikai kapcsolat minősége is meghatározó.

Ez persze jól hangzik a CPAC-re összecsődített ultrajobboldali amerikai közönség előtt, az már másik kérdés, hogy a jó politikai kapcsolat kialakításában ők valószínűleg kevésbé illetékesek, mint például a magyar kormány által rendszeresen élesen kritizált David Pressman nagykövet. Miután a miniszter elmondta, hogyan lehet megvédeni a hont, próbálta megfejteni azt is, milyen ellenséggel szemben akarjuk megvédeni magunkat.

Ez azért fontos, mert szerinte ennek ismerete nélkül nem lehet győzni – bár a miniszter nagyon kereste, nem találta meg a veszély valódi forrását. Akkor talán majdnem sikerükt neki, amikor megemlítette, hogy a „kommunizmusnak nevezett emberkísérletben nőtt fel”, majd beszélt a modernkori „ateista szovjet-bolsevik mutációról”, és amikor már mindenki Oroszországra asszociált, gyorsan leszögezte, hogy ezt a mutációt a „nyugati progresszív baloldalra” érti.

Orbán Viktor a CPAC Hungaryn: A politikánk Soros Györgynek köszönheti a világhírnevet

Propaganda, összeesküvés-elméletek, konzervatívnak tűnő szélsőségesség - Orbán Viktor politikájának lényeges elemei, melyet az ország lakossága jól ismer, de a nemzetközi térben is ezekkel támogatják a miniszterelnök hálózatának továbbépítését. Az építkezés eszköze a Mathias Corvinus Collegium, a Danube Institute, az About Hungary szájt - és a csütörtökön kezdődő második magyarországi CPAC is.

A honvédelmi miniszter ezután belpolitikáról kezdett beszélni, ahol szerinte az „ellenség” célba vette a vallást, az egyházat, az iskolát és a családokat. Mint mondta, ezek nélkül a társadalom nem tud fennmaradni, ezek „megszállása a nemzeti katasztrófa receptje". Bár az előbbi kettő ellen indított vélt vagy valós támadást nem részletezte, az iskolákról beszélve azt mondta, ott a gyerekek lelkére támadtak volna valakik, de ezt szerinte sikerült megállítani.

Később tisztázta, hogy az LMBTQ-témáról beszél, az mindenesetre elég ironikus, hogy a honvédelmi miniszter másfél nappal azután beszél gyerekek elleni támadásról, hogy a magyar rendőrök gumibottal vertek diákokat a miniszterelnök hivatala előtt. Olyat is sikerült mondania, amit talán eddig még nem hallottunk Szalay-Bobrovniczkytől: ahogyan az iskolák kapujában megállították a szerinte a családra veszélyes eszméket, úgy a laktanyák kapujában is meg fogják.

A tárcavezető megígérte, a magyar haderő soha nem lesz sem LMBTQ – ezt persze gúnyosan félrebetűzte –, sem gendersemleges.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent a jövőre nézve, nem derült ki. Beszéde során említette, hogy a magyarok nem szoktak támadni, csak védekezni, zárszóként pedig a konferencia idei mottóját sütötte el: Együtt erő vagyunk. Úgy tűnik azonban, hogy a miniszter szerint mégiscsak lehet támadni, akik kívül esnek a keresztény-konzervatív körön és csak azokkal akar együtt erős lenni, akikkel azonos véleményen van.