Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kifejezetten rosszul sült el Novák Katalin köztársasági elnök első diplomáciai útjának egyik tárgyalása a Direkt36 a magyar-lengyel viszony megromlását vizsgáló cikke szerint. Novák köztársasági elnökként Oroszország ukrajnai inváziójának indulása után néhány hónappal Varsóba utazott, ahol tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel is. Morawiecki azonban felkészült a magyar államfőből: pontosan tudta, mit fog arra a kérdésére felelni, hogy miért olyan súlyos Magyarország orosz energiafüggősége, így azonnal ellenérvekkel állt elő. A találkozóra készülve Morawiecki ugyanis részletes számításokat kért be a magyar gázfüggőségről, ezek mindegyikéből az derült ki viszont, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja.
A Direkt36 cikke szerint 2022 tavaszán a varsói magyar nagykövetségre egy doboznyi ürüléket kézbesítettek. A csomag gyakorlatilag a kicsúcsosodása volt annak a lengyel haragnak, ami a magyar háborús álláspontot kísérte: a cikk szerint tömegével jelentek meg gyalázkodó kommentek a varsói magyar követség oldalán, sőt halálos fenyegetések is érkeztek: „kitapossuk a beleteket, ti oroszbérencek” – írták például az egyikben. A követség értesítette a biztonsági részleget, az pedig jelzett a lengyel rendőrségnek is. A fenyegetések miatt több diplomata is tett feljelentét ismeretlen tettes ellen.
„A történelem legrosszabb magyar-lengyel viszonya jöhet" a lemondott tiszteletbeli konzul szerint
Az európai egységen ütött bármilyen rés Putyin politikájának elfogadását jelenti - mondta Artur Balázs. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
A rendkívüli nyomást pedig az őt ismerő források szerint nagyon rosszul viselte a magyar nagykövet, Kovács Orsolya. A nagykövet kiküldetése időközben lejárt, de alkalmas utód híján azt egyszerűen meghosszabbították. Kovács állítólag többször is jelezte magánbeszélgetéseiben, hogy haza akar térni Magyarországra. Ezt azzal magyarázta, hogy egyre kevésbé tudja arcát adni a magyar kormány Ukrajna-politikájához. Varsóban minden uniós tagállam nagykövetsége kitette az ukrán lobogót – a magyar ezt nem tehette meg. Kovács állítólag hosszan magyarázta a külügyben, hogy miért kellene mégis megtenni, de helyettes államtitkári és államtitkári szinten erre senki nem mert engedélyt adni. Mindennek pedig meg is lett a következménye: a magyar nagykövet a háborúig minden fontos politikushoz bejutott, a kitörése után viszont már sehová, bezáródtak előtte az ajtók.
Régebbi történet, de a Direkt36 most írta meg, hogy 2021-ben Szijjártó Péter stábjának volt egy kisebb összetűzése a „lengyel Simicskával”, Tomasz Sakiewicz-cel. 2021-ben Sakiewicz sajtójának szerveztek le egy interjút a miniszterrel, az üzletember pedig megpróbált hozzá odamenni. Szijjártó stábja viszont nem ismerte őt fel, így úgy próbálták távol tartani őt Szijjártótól, hogy közben a miniszter egyik munkatársa majdnem fel is lökte. Ezután pedig még a varsói nagykövetség munkatársainak is odaszóltak, hogy „azt a dagadt idiótát tartsátok távol a minisztertől”.
Visszatérhetnek-e valaha a Visegrádi Négyek a nemzetközi politika színpadára?
A Visegrádi Együttműködés országait a tagok eltérő Oroszország-politikája alaposan egymásnak ugrasztotta. Szlovákia azonban minden feszültség ellenére is életet lehelne a közép-európai szövetségbe. A Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország által 1991-ben létrehozott Visegrádi Négyek (V4) tagjai a kezdetektől fogva menetrendszerűen szerveztek közös találkozókat.
’21 őszén Morawiecki körbejárta a térség országait, és mindenkinek jelezte, hogy Oroszország valószínűleg támadni készül. A lengyel miniszterelnök tárgyalt Orbán Viktorral is, de süket fülekre talált, a Direkt36 szerint senki nem hitt neki. Nagyjából egy hónappal a háború kitörése után viszont a lengyel és a magyar vezetés között volt egy magas rangú titkos találkozó is, aminek a célja állítólag az volt, hogy „megértsék a két kormány közötti különbségeket”. A nézeteltéréseket ugyanakkor nem sikerült elsimítani, viszont a találkozó arra legalább jó volt, hogy a kommunikációs csatornák nyitva maradtak.
A Direkt36 szerint Orbánnak mára egyetlen szövetségese maradt Lengyelországban: Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter. Az általa vezetett radikális Szolidáris Lengyelország a mai napig kiáll a magyar kormány mellett, mi több, médiájukban is védik azt.
(Címlapképünk illusztráció.)
