Hiba volt a Szovjetunió döntése, hogy a hidegháború idején tankokat küldött Magyarországra és Csehszlovákiába a tömeges tüntetések leverésére – mondta kedden Vlagyivosztokban Vlagyimir Putyin orosz elnök a Reuters tudósítása szerint.

"Hiba volt" – mondta Putyin, amikor arról kérdezték, hogy Oroszország gyarmatosító hatalomnak tekinthető-e, amiért Moszkva 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába küldött tankokat. Putyin úgy válaszolt:

Nem helyes olyan külpolitikai lépéseket tenni, amelyek sértik más népek érdekeit".

Az orosz elnök kijelentése annyiban mindenképpen meglepő, hogy – emlékeztet a Reuters – Putyin tavaly több tízezer katonát küldött Ukrajnába, kiváltva ezzel a második világháború óta a legnagyobb szárazföldi háborút Európában.

Putyin szerint az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el, mint a Szovjetunió. Szerinte Washingtonnak "nincsenek barátai, csak érdekei".

A Vlagyivosztokban szeptember 10-13 között rendezett Keleti Gazdasági Fórumon, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen elhangzottakról beszámoló Ria Novosztyi azt is írta, hogy Putyin szerint

A Szovjetunió politikájának ez a része hibás volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem lehet olyat tenni, ami egyértelműen ellentétben áll más nemzetek érdekeivel. De ez az a gereblye, amelyre a vezető nyugati országok ma rálépnek."

Az orosz elnök 1956-tal kapcsolatos véleménye egyébként nagyon eltér attól, amit az orosz tankönyvekben lehet olvasni a magyar forradalomról és szabadságharcról, és ami miatt feszültség támadt az utóbbi napokban a két ország között – még ha nem is feltétlenül diplomáciai szinten.

A hvg.hu is írt róla, hogy az új orosz 11.-es történelemkönyv szerint, amelyet Putyin tanácsadója írt, 56-ban a Szovjetunió segített a magyar hatóságoknak a nyugati titkosszolgálatok által katalizált tiltakozás elfojtásában.

1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek"

– ez szerepel az új állami orosz tankönyvben, amiből szeptembertől kötelezően tanul minden 17 éves Oroszországban. A budapesti orosz nagykövetség az emiatt kialakult vitába azzal a megállapítással szállt be amúgy, hogy "1956 összetett kérdés".

Emiatt az 1956-os forradalom vezetőinek és a megtorlás elszenvedőinek leszármazottai, hozzátartozói nyílt levélben tiltakoztak: „1956. október 23. a magyar történelem egyik legdicsőségesebb napja, tiltakozunk az ellen, hogy a magyar kormány némán asszisztáljon ennek meggyalázáshoz.”

Vásárhelyi Mária, Donáth Ferenc és Mécs János nyílt levélben szólítja fel a magyar kormányt, hogy álljon ki 1956 dicsősége mellett

Nyilvános tiltakozást várnak az orosz kormánnyal szemben.

Tény, hogy miközben a magyar külügy egy bíráló félmondatért behívat szinte bárkit, a Moszkvából küldött nagykövetet mégsem vonták kérdőre a tankönyv szövege miatt, és a minap Kötcsén a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs is csak annyit mondott erről:

1956 hőseivel kapcsolatban egységes álláspont, hogy a magyar nemzet legfontosabb és kitüntetett szereplői, akik minden megbecsülést megérdemelnek. Ezt elvárjuk minden országtól."

„Senkitől sem fogadjuk el, hogy megalázza az '56-os hősök emlékét" - hét éve még ezt mondták az oroszoknak Szijjártóék, most már nem nyitnak vitát

Két nap hallgatás után megszólalt a külügy az 1956-os forradalmat fasiszta lázadásnak nevező orosz állami tankönyv ügyében: államtitkári szinten nyilatkozták, hogy egyértelmű, mi volt 56-ban, úgyhogy erről nem nyitnak vitát senkivel. Pedig hét éve még beleálltak az ügybe. Közben jobboldali véleményformálók is jelezték nemtetszésüket.