A székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság döntése értelmébe – írta honlapján a kormány.

Közleményükben hosszan kifejtették azt is, pontosan miről is van szó. A székelykapu – idézzük – egy olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

Magyarázatuk a lángosra is kitér: a tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.

Bővült a Magyar Értéktár is: felkerült a listára a bokortanya, ez az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez. Valamint bekerült a zselici hársméz is, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben.

A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

(Címlapképünkön Orbán Viktor és Menczer Tamás lángosoznak.)