A „szuverenitásvédelmi törvény” kihirdetését elrendelte, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt viszont az Alkotmánybírósághoz küldte szerdán a köztársasági elnök.
Azután, hogy Novák Katalin aláírta az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó törvényt, az Egyesült Államok kormánya kemény kritikát fogalmazott meg. Szerintük a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel”.
Novák ugyanakkor a vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a Lázár János építési és közlekedési miniszter nevéhez fűződő, az állami kastélyok örökbefogadási programjáról szóló törvényt. Ezt azzal indokolta, hogy bár az örökbefogadásra vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna.
Az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe. „Felajánlják", hogy ingyenesen magánkézbe vegyék az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat.
