Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az elmúlt hetekben újabb lépéseket tettünk annak érdekében, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatában újra beszélhessünk a kölcsönös bizalomról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. A tárcavezető a NATO-tagállamok külügyminisztereinek ülésén vett részt a belga fővárosban.
A kollégájával, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott találkozóját követő Facebook-bejegyzésében rámutatott: történtek előrelépések a magyar–ukrán kapcsolatokban, ilyen például a határforgalmi megállapodás módosítása, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy megszüntessék a méltatlan helyzeteket a két ország határán.
„Reményekkel tekintünk a magyar–ukrán oktatási munkacsoport holnapi ülése elé, hiszen a legfontosabb feladat most az, hogy helyreállítsuk a kárpátaljai magyar közösség oktatáshoz és anyanyelvhasználathoz fűződő jogait” – tette hozzá.
Azt is kiemelte, hogy az ukrán–magyar határon kormányzati támogatással végrehajtott infrastruktúrafejlesztés nyomán Fényeslitkénél évente 1 millió konténer, illetve 3 millió tonna búza és étolaj átrakodására nyílik lehetőség, ami nagy segítséget nyújthat Ukrajna európai irányú kereskedelmének fenntartásában.
Szijjártó kedden Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével beszélt telefonon, ennek során a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos helyzetet tekintették át.