Logikus gondolkodással és jó szövegértéssel egyik tétel sem jelenthet különösebb kihívást. Egyedül az egyik dátum beazonosítása lehet nehezebb, de ha valaki ismeri az atlaszt, akkor erre is tud válaszolni – mondta az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár az idei középszintű töriérettségi első részének a kereszténység elterjedéséről és az arab terjeszkedésről szóló feladatáról.
A pedagógus szerint a barokkal, valamint a Hunyadi Mátyással kapcsolatos feladatokban a források magukért beszéltek, és a Rákóczi-szabadságharcról szóló rész sem okozhatott nehézséget azoknak, akik készültek a témából. Ennél a feladatnál egyedül az utolsó kérdéssel gyűlhet meg a diákok baja.
A Horthy-korszakot boncolgató feladatnak nem túl szerencsés a megfogalmazása, ami többeket összezavarhat, főleg, ha nem olvassák el alaposan a szöveget, és nem helyezik kontextusba.
Az érettségi feladatsor I. világháborúról szóló része is könnyedén hozható az atlaszból, viszont a Németország újraegyesítésével foglalkozó kérdések okozhatnak gondot, mivel ez a törzsanyag végén található, és sokan csak felületesen nézték át.
Problémásak lehetnek még a Kádár-rendszerre vonatkozó kérdések, mivel itt sem sikerült egyértelműre a feladatok megfogalmazása, ami ugyan félreviheti a diákokat, de a jó választ egyébként nem nehéz kilogikázni.
Az első rész utolsó, demográfiai feladata pedig szintén könnyű, egy grafikon segítségével kell a kérdésekre válaszolni.
A szaktanár szerint a korábbi évek gyakorlatához képest valamivel könnyebb volt az idei középszintű érettségi első része, amire, ha minden válasz helyes, 50 pontot kaphatnak a diákok.
