A köztársasági elnök koszorút helyezett el az úgynevezett halálfal előtt, amelynél több ezer embert lőttek agyon. Mécsest gyújtott a holokauszt magyar áldozataira emlékezve az I-es táborban, majd a magyar nyelvű emléktáblánál a II-es táborban, Auschwitz-Birkenauban.

A köztársasági elnök az auschwitzi emlékkönyvbe bejegyezte: “eljöttem, mert egyszer el kell jönnie ide minden magyarnak, hogy lássa, mire képes az emberi gonoszság. Az itt elpusztított életeket nem lehet feledni, és nem lehet pótolni. Nagy részük honfitársam volt, hozzánk tartozó. Bejárva a barakkokat érzem, nem elég a fájdalom vagy a szomorúság. Határozott elkötelezettségre van szükség a jó mellett és a gonosz ellen. Senkit sem engedhetünk többé elvenni tőlünk.”

Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére. A náci Németország eredetileg lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben az Auschwitz I. koncentrációs tábort az általa megszállt lengyel területen, a birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében.

Az auschwitzi emlékmúzeum szerint a táborkomplexumban fogva tartottak száma az 1,3 milliót is elérte, a haláltáborban meggyilkolt emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrában pusztítottak el, mintegy 25 ezer embert később gyilkoltak meg.