Hétfőn indul a legújabb nemzeti konzultáció – ahogyan azt Orbán Viktor a nyomdából frissen kihozott konzultációs ívet lobogtatva már pénteken bejelentette. Csakhogy azt nem igazán lehet tudni, hogy mire is kíváncsi a kormányzat, milyen konkrét kérdésekre vár választ az újabb politikai akciójában. A korábbi gyakorlattal ellentétben

ezúttal nem tették közzé előre a kérdéssort a válaszopciókkal, csak néhány témakört árultak el, illetve egy-két konkrét kérdést, a válaszokat pedig egyáltalán nem közölték. 

Az eddig ismertek alapján úgy tűnik, hogy azzal, az amúgy a nemzeti konzultáció lényegét megkérdőjelező hagyománnyal nem szakít az Orbán-kabinet, hogy jobbára eleve eldöntött és bejelentett intézkedésekhez keres igazolást. 

Továbbá az is látszik, hogy az egyes tervezett intézkedésekre adott választói reakciók aligha számítanak, hiszen a témák jelentős része gazdasági jellegű, és még a konzultáció hivatalos zárása előtt beépítik ezeket a 2025-ös költségvetés tervezetébe. 

Amit a nemzeti konzultáció témaköreiről a hivatalos közlésekből eddig tudni lehet: 

• Kis- és középvállalkozások támogatása – Két kérdés is foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások, valamint a multinacionális cégek helyzetével. Előbbi témához kapcsolódóan, a kkv-k állami támogatásáról, kedvezményes hitelprogramjáról már döntött is a kormány.  
• Családi adókedvezmény és a 13. havi nyugdíjról – Ezekről is szó lesz úgymond “kérdésként”, noha a kormány már az emberek véleményének kikérése előtt megígérte a családi adókedvezmény megduplázását és bejelentette azt is, hogy állandósítják a 13. havi nyugdíjat. 
• Migráció – Ez a téma szerepel majd az íven. Hidvéghi Balázs államtitkár magyarázta, szerint azért, mert “az Európai Bíróság döntése szerint napi egymillió euró büntetést kell fizetnie Magyarországnak, mert nem nyitja meg határait a bevándorlók előtt.” Csakhogy ez így nem igaz, erről már írtunk, például itt és itt is. 
• Béremelési program – Többéves béremelési programot szeretne a kormány, ebben a kérdésben is várják a véleményeket. Csakhogy ezt szintén már tényként jelentette be a kormányzat. Más kérdés, hogy a cél, a 400 ezer forintos minimálbért és az egymilliós átlagbér mennyire megvalósítható, erről itt és itt írtunk. 
• Lakhatás – A kormányzat lakhatási válságot emleget, ezért arról is kérdeznek, járjon-e adókedvezmény a cégnek, amelyik hozzájárul a dolgozóik lakhatási költségeihez, továbbá a SZÉP-kártyán lévő pénzt lakásfelújításra is fel lehessen-e használni, illetve kapjanak-e a fiatalok 5 százalékos lakáshitelt.