Pénteken lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja. Ő volt a korrupciós bűncselekménnyel vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György perének bírája is.

A hvg.hu-nak Laczó úgy fogalmazott, gyerekkora óta bírónak készült, 24 éve ítélkezik, de a mai szervezet már „nyomokban sem emlékeztet arra”, ahol kezdett.

Mint mondta, a döntést nem egyik napról a másikra hozta meg, az már a bírák 2012-es kényszernyugdíjazásával elkezdődött, de ami a jelenlegi Országos Bírói Tanács (OBT) megválasztása óta történt, az

már azt a reményét is eloszlatta, hogy a bírák önigazgatási szerve kiáll a bírói függetlenség mellett.

Négyoldalú alku a kormánnyal

Az új összetételű, az Európai Bizottság kérésére jelentősen megerősített hatáskörű OBT tagjait januárban választották meg a bírák, elnöke Szabó Péter lett, aki májusban még azzal került be a hírekbe, hogy részt vett a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai vezetőinek ülésén Isztambulban. A múlt héten pedig az OBT nyolc tagja megszavazta azt a kormányjavaslatot is, amely a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséhez kapcsolta az igazságügyi reformok elfogadását.

Az egyeztetésekből kihagyott érdekvédelmi szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) már az elfogadás napján élesen bírálta a bírói függetlenséget veszélyeztető alkut. A szervezet honlapján azóta már több száz bíró tette közzé – névvel és beosztással – a tiltakozó nyilatkozatát.

A helyzet még feszültebb lett, miután a HVG csütörtökön megírta, hogy Szabó Péter egy belső beszélgetésen súlyos kijelentéseket tett a bírói függetlenségről. A lapunkhoz eljutott beszámoló szerint az OBT és a kormány közötti alkuval kapcsolatban Szabó arról tájékoztatta az érintetteket, hogy nem volt lehetőségük beleszólni a megállapodásba, és ha nem engedtek volna a minisztériumnak, akkor nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenségről pedig információink szerint azt írta, hogy lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni. Írásunk megjelenése után az OBT Elnöki Kabinet az általunk idézett feljegyzésről azt írta, az nem minősül hiteles iratnak, valamint figyelemmel a teljes kontextusra is, nem tükrözi a valóságnak megfelelően a beszélgetésen elmondottakat.

Az ügy miatt keddre rendkívüli ülést hívott össze az OBT, a napirendi javaslat szerint a Szabó Péter elnökbe vetett „bizalom fennállása körében történő döntést” vitatják meg. Ez azt is jelenti, hogy az elnök ellen akár bizalmi szavazásra is sor kerülhet.

Szisztematikus rombolás

Laczó Adrienn ezt már nem várta meg, a mai nappal benyújtotta lemondását, lapunknak pedig azt is hozzátette: ehhez nemcsak az OBT viselkedése, hanem az Országos Bírósági Hivatal (OBH) passzivitása, a Kúria retorziói és egyéb vezetői döntések is hozzájárultak. Egyetért Matusik Tamás volt OBT-elnökkel is, aki a Partizánban nemrég úgy fogalmazott, hogy az OBT lemondott a függetlenségéről a döntésével.

„A tavalyi jogszabályváltozásokat pozitívan fogadtuk, de úgy látom, a jelenlegi OBT ezekkel nem kíván élni. Ráadásul a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást az OBH is aláírta, pedig nekik is fel kellett volna lépniük ellene” – mondta Laczó Adrienn.

Szabó Péter OBT-elnök kiszivárgott mondatairól pedig úgy gondolja, az csak egyvalamihez vezethet: le kell mondania.

„Bízom benne, hogy elindul egy változás, és ez a szisztematikus rombolás véget fog érni. Az én értékrendemmel a szervezeten belüli történések régóta nem férnek össze. Lelkiismereti válságba kerültem, ami már a mentális egészségemet veszélyezteti. Remélem, lesz még alkalmam látni, amikor az igazságszolgáltatás visszanyeri függetlenségét, szakmai színvonalát és minőségét” – tette hozzá.