Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Nyilvánosan még nem, szűk körben azonban már magyarázkodott az igazságügyi miniszter kezdeményezésére aláírt négyoldalú megállapodásról a bírói önigazgatást szolgálni hivatott Országos Bírói Tanács elnöke (a másik két aláíró a politikai kinevezettek által irányított Kúria és az Országos Bírósági Hivatal volt).

Tuzson Bence miniszter és Szabó Péter, az OBT elnöke

Országos Bírói Tanács

Szabó Péter a belső beszélgetésen ráadásul meglehetősen súlyos kijelentéseket tett a bírói függetlenségről, legalábbis ez derül ki abból a beszámolóból, melynek tartalma kedden jutott el a HVG-hez. Szabó ugyanis az OBT és a kormány közötti, a fizetésemelést bírósági reformokhoz kötő alkuval kapcsolatban arról tájékoztatta az érintetteket, hogy

• az OBT már készen kapta a minisztériumtól a megállapodást, és nem volt lehetősége beleszólni;
• felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt;
• ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés;
• ezt ő nem tartja zsarolásnak, ez teljesen normális ügymenet egy végrehajtó hatalomtól.

Információink szerint az elnök szavai az újpesti bíróságon hangzottak el, ahova Szabó Péter egy kötetlen beszélgetésnek szánt értekezletre ment el. A hozzánk eljutó beszámoló ennek nem szó szerinti leirata. Azt ugyanakkor lapunknak több, egymástól független forrás is megerősítette, hogy az abban foglaltak megfelelnek az elhangzottaknak, a beszélgetés ténye és tartalma is valós.

Természetesen kerestük az ügyben az Országos Bírói Tanácsot, hogy megerősítsék, volt-e ilyen tartalmú beszélgetés, és mennyiben fedik a valóságot a Szabó Péternek tulajdonított mondatok, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Kerestük az újpesti bíróságot is, melynek elnöke a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához irányított minket. Válaszában a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megerősítette, hogy a találkozó valóban megtörtént, annak tartalmáról azonban nem tudtak nyilatkozni.

Mint írták, az OBT elnöke – egy két hónapja megfogalmazott ötlet nyomán, az eredetileg október elejére tervezett időpont helyett – 2024. november 25-én valóban a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság vendége volt. Az ismerkedési céllal megszervezett informális összejövetelről annak célja és jellege miatt értelemszerűen nem készült jegyzőkönyv.

Azt ugyanakkor hozzátették, hogy a lapunkhoz eljutott beszámoló tartalmát nem ismerik, de jegyzőkönyv hiányában, ha ismernék, sem tudnának érdemben nyilatkozni arról, hogy annak tartalma megfelel-e az esemény résztvevői által tett kijelentéseknek, megfogalmazott kérdéseknek és észrevételeknek.

A hallgatás ellenére úgy tudjuk, az idézett beszélgetésre hétfőn került sor, mindössze néhány nappal azután, hogy az Országos Bírói Tanács nyolc tagja megszavazta az igazságügyi minisztérium javaslatát a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséről. Ezzel egy időben azonban a dokumentummal arra is áldásukat adták, hogy a tárca a pénzért cserébe reformokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban.

Az egyeztetésekből lényegében kihagyott érdekvédelmi szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) már az elfogadás napján élesen bírálta a javaslatot. Mint írták, a bírói szervezetnek „ellenszolgáltatást“ nem kell nyújtania, és nem is nyújthat a béremelésért cserébe, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené.

Az Országos Bírói Tanács ülése

Veres Viktor

A szervezet honlapján azóta már több mint száz bíró tette közzé – névvel és beosztással – a tiltakozó nyilatkozatát. Egybehangzó véleményük szerint egy ilyen megállapodásnak nincs helye jogállamban, a javadalmazás biztosítása az állam alapvető kötelezettsége, az ehhez hasonló alkuk a függetlenséget veszélyeztetik.

A tiltakozó bírák többsége az igennel szavazókat okolja a kialakult helyzetért, és zsarolással, a függetlenség és a bírói eskü megcsúfolásával vádolja őket.

Matusik Tamás, az OBT volt elnöke pedig arról írt, hogy a tanács – melynek tagjait a bírák maguk közül választják – lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt, és titokban zajlott soron kívüli tárgyalások után aláírta a megállapodást.

Cserébe majd kérnek valamit

A HVG-hez eljutott beszámoló szerint Szabót az újpesti beszélgetésen szinte kizárólag az elmúlt napok eseményeiről faggatták a jelenlévők, az OBT elnöke pedig igyekezett minden kérdésre válaszolni. Megerősítette például, hogy a megállapodás megkötését megelőzte az IM és az OBT együttműködési nyilatkozata, igaz, ebben semmilyen titok nincs, hiszen arról maga az OBT tájékoztatta a honlapján a nyilvánosságot.

A beszélgetés szerint az már csak néhány héttel a gyulai OBT-ülés előtt derült ki, hogy a fizetésemelésért cserébe a minisztérium is kér majd valamit, de Szabó erre információink szerint azt mondta, ez teljesen normális, sőt, amit ők elfogadtak, az már egy finomított verzió volt a korábbiakhoz képest. Sok kérdést felvet azonban az OBT szerepfelfogásáról, hogy a hozzánk eljutott információk szerint az elnök azzal is érvelt, hogy a megállapodás szövegezésébe nem volt beleszólásuk, azt ők is készen kapták, méghozzá mindössze két nappal a szerdai ülés előtt, de szerinte

a lényeg úgyis az, hogy lesz béremelés.

A kész helyzet elé állítást lapunknak már korábban is többen megerősítették, valamint úgy tudjuk, hogy a bírói érdekképviseletek is csak hétfőn kapták meg a szöveget.

Az OBT ülésén az összefoglaló szerint a tagok 8:7 arányban fogadták el a megállapodást, az igennel szavazók – erről Matusik Tamás beszélt a Partizánban – pedig azzal érveltek, hogy a bíróságok működését kell fenntartani, annyira alacsonyak a bérek, ezért támogatták a javaslatot. Ezt erősítette meg a beszélgetésen Szabó Péter is, aki állítólag úgy fogalmazott, hogy vagy nincs pénz, vagy pedig van, utóbbi esetben azonban alá kellett írni a papírt. Ő ennek ellenére

nem tartja zsarolásnak, ami történt, szerinte jó döntés volt azt aláírni.

Érdekesség egyébként, hogy az aláírás óta az OBT nem adott ki nyilatkozatot, a Kúria elnöke azonban igen – ő hivatalból tagja a Tanácsnak, és igennel szavazott. Varga Zs. András ebben azzal magyarázta az aláírást, hogy a munkatársaiért viselt felelősségénél fogva, Magyarország igazságszolgáltatását és a Kúria érdekeit szem előtt tartva tette azt.

Nincs értelme Brüsszelhez rohangálni

A bírák közül korábban többen is az Európai Bizottsághoz fordultak panasszal az alacsony fizetések miatt, az OBT elnökének azonban, úgy tűnik, erről is megvan a véleménye. A beszélgetésen ugyanis utalt rá, hogy semmi létjogosultsága és eredménye nem lesz annak, hogy egyes bírók Brüsszelhez rohangálnak. Az EU szerinte soha nem fogja kimondani, hogy a bírói bér olyan alacsony, ami a magyar bírák függetlenségét sérti.