A kormány és a Fidesz gyorsan akart látványos választ adni a Till Tamás-gyilkosság elévülési kérdésére, de a kapkodás előkészítetlen első változathoz vezetett. Pár napra rá elkészült az emberölés minősített eseteiben az elévülést a fiatalkorú elkövetőknél is kizáró, már jogilag alapos, önálló Btk.-módosító, amit kedden az Országgyűlés 

190 igen szavazattal, 0 nem és 0 tartózkodás mellett el is fogadott, vagyis ezt az ellenzék nagy többsége is támogatta.

Ezután viszont az ezzel párhuzamosan futó, jogilag pongyolább első verziót majd látványosan le kell, hogy szavazzák később a kormánypártiak. Hiszen, mint arról a HVG is írt, a témában két Btk-módosító javaslat is futott párhuzamosan: az első bizottsági módosítóként, a második önálló képviselői indítványként. Mindkettő célja azonos, csak a tartalmuk más egy kicsit. Ráadásul az utóbbi, “javított” verzió gyorsított szavazására is két különböző eljárási indítványt futott. 

Akárhogy is, jövő év január elsejétől már ez az új szabály él, de ez nem befolyásolja a 11 éves bajai kisfiú, Till Tamás 24 évvel ezelőtti megölésért a felelősnek tartott, akkor 16 éves F. János ügyét. Viszont mivel F. Jánost a beismerő vallomása ellenére először elengedték a rendőrök, mondván, hogy a bűncselekmény – éppen amiatt, mert fiatalkorú volt – 15 év után, 2015-ben elévült, az eset óriási közfelháborodást váltott ki, miközben a tízmillió jogász országában mindenki találgatta: tényleg elévült-e. 

Mikor már kormányzati szinten is kezdték pedzegetni, hogy talán mégsem évült el, az ügyészség is lépett, a rendőrség pedig körözést adott ki, a férfit elfogták, majd a bíróság letartóztatta. Közben, éppen a jövőbeni hasonló esetek és jogviták elkerülése érdekében, az elévülést tiltó egyértelműsítő Btk.-módosítást sürgetett Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter, mire végül a Fidesz előállt az elévülést generálisan tiltó jogszabály-módosító javaslattal, amit végül gyorsított eljárásban el is fogadtak. 

Az esetnek több tanulsága is van, és még több érdekessége, de utóbbiak közül talán azt érdemes kiemelni, hogy a most elfogadott törvénymódosítás az úgymond közkívánatra, hangulatjavító céllal készült fideszes barkácstörvénykezési esetek sorát gyarapítja. Csakhogy ez elsőre jogi fércmunka lett, ami meglepő a jogászokban, szakértőkben és tanácsadókban bővelkedő Fidesz-frakciótól. Meglepő, de nem példa nélküli, hiszen egy másik, közfelháborodást okozó botrány, a kegyelmi ügy miatt készült “gyermekvédelmi törvény 2.0″ is elsőre alaptörvény-sértőre sikerült, majd két hónapig tartott a korrekció.