Ha a Fidesz számára politikai hasznot hajthat egy intézkedés, a kormánypárt politikusai, szakértői és jogászai dolgoznak hétvégén és éjjel is. A 24 évvel ezelőtti Till Tamás-gyilkosság Baján nemcsak a brutalitása, hanem a feltételezett tettes, az akkor 16 éves F. János büntethetősége körüli jogi vita miatt is felháborítja a közvéleményt, a kormánypártok ismét a konkrét ügyre szabott jogi barkácsolás eszközéhez nyúltak, éppúgy, mint februárban a kegyelembotrány utáni államfői jogkör-szűkítésnél. 

Bár politikai ütemérzéke ezúttal cserben hagyta a Fideszt, és utolsóként – Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, sőt Jakab Péter után negyedikként – jelentette be, hogy az ügyben törvénymódosítás kell, hogy ne évülhessen el az emberölés, akkor sem, ha fiatalkorú követte el. Még akkor is, ha a visszaható hatályú jogalkotás általános tilalma miatt ez a szigorítás Till Tamás feltételezett gyilkosára – a beismerő vallomását azóta megváltoztató F. Jánosra – nem alkalmazható. 

Annak ellenére, hogy Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pénteken még arról posztolt a Facebookon, hogy későbbre várható a Btk.-módosító javaslatuk, mégis elkészült. Kocsis ugyanis – utalva arra, hogy az elévülés miatt a rendőrök előbb elengedték F. Jánost, majd az ügyészség más jogértelmezése alapján mégis körözni kezdték emberölését, majd pénteken őrizetbe is vették – azt írta pénteken: 

Mivel ugyanazokból a törvényekből eltérő jogi következtetéseket vontak le a hatóságok, azt javasoljuk, hogy legyen jogértelmezési egyeztetés. Az elévülés kizárásával kapcsolatos módosító javaslatunkról azt követően döntünk, hogy a helyzet megnyugtatóan tisztázódott.” 

Noha Kocsis aggodalmának sem értelme, sem jelentősége, mivel a Till-ügyet amúgy sem befolyásolja a jövőbeni módosítás, a Fidesz-frakcióvezető talán megnyugodhatott, miután szombaton a nyomozási bíró elrendelte F. János letartóztatását, így vasárnap 19:40-kor összehívták hétfőn reggel 8:30-ra az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságát és elkészült a Btk.-módosítás ott benyújtandó tervezete is. Ez a tervezet pedig vasárnap este eljutott a HVG-hez. 

A javaslatot a bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre jegyzi, és mindössze három paragrafusból áll, ebből a harmadik már az, hogy 2025 január elsején életbe is lép. Ezt úgy lehet ilyet gyorsan átnyomni a törvényhozáson, hogy már a hétfői bizottsági ülésen döntenek a kivételes, gyorsított eljárásról, így még a jövő héten négy napot ülésező parlament elfogadhatja a karácsonyi szünet előtt. 

A tervezethez fűzött indokolás szerint a Btk. elévülése vonatkozó passzusait módosító két érdemi paragrafus célja, hogy “a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény jelenleg hatályos normaszövegével összefüggésben esetlegesen felmerülő jogértelmezési bizonytalanságot megszüntesse, és egyértelművé tegye azt a következetes jogalkotói akaratot, amely szerint az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el.” Hozzáteszik: 

egy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető súlyos bűncselekmény – mint például a minősített emberölés esetei – esetében a zéró tolerancia elve érvényesül.” 

A tervezett módosítás lényege, hogy a fiatalkorúakra kiszabható szabadságvesztést taglaló fejezetben az elévülési időt egyszerűen kiveszik, figyelmen kívül hagyják arra az esetre vonatkoztatva, ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetéséről van szó, ráadásul minden esetben, tehát a 16 év alatti és a 16 év feletti fiatalkorú elkövetőknél egyaránt. Íme a tervezet:

Tvjav Btk-modositas Tervezet by HVG on Scribd

A HVG korábban részletesen írt a konkrét gyilkossági ügyet alapul véve arról, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) alapján Magyarországon a büntethetőség alsó korhatára alacsony, 12 év, de a gyilkosság idején, 2000-ben még nem a 2012-es, hanem az 1978-as Btk. volt érvényben, amelyben a büntethetőség korhatára még 14 év volt, de akárhogy is, F. Jánost az életkora alapján, 16 évesen mindenképp felelősségre lehetett volna vonni.

A jogban emberölésnek nevezett gyilkosságért kiszabható büntetési tétel maximuma jellemzően 15 év, minősített eseteknél 20 év, vagy akár életfogytiglan is lehet. Mivel Till Tamás csak 11 éves volt, az ő megölése minősített eset, mert 14 év alatti volt. Emiatt F. Jánost 20 év vagy akár életfogytiglani börtönt is kaphatott volna, ha az elkövetéskor felnőtt lett volna. Ám mivel csak 16 éves volt, a büntetési tétel maximuma még az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén is legfeljebb 15 évre mérséklődik.

Csakhogy van elévülési idő is a magyar jogban – jellemzően a büntetési tétel maximuma. Az elévülési idő letelte pedig kizárja a büntethetőséget. Vannak kivételek, olyan bűncselekmények, amelyek sosem évülnek el. Ilyen az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények, vagy éppen az emberölés minősített esete. Till Tamás meggyilkolása tehát elvileg nem évült volna el – kivéve, ha a tettes nem volt még nagykorú. Mivel nem volt, a büntethetősége 15 év elévülési idő után, 2015 májusában megszűnt.

Legalábbis ez volt csütörtökig az egyetlen jogértelmezése az ügynek, de aztán a kormányinfón már a jogász végzettségű Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is jelezte, hogy eltérő értelmezés is van – és ilyen az övé is – amely szerint a bűncselekmény nem évült el, és F. János elvileg mégiscsak büntethető. Az ügyészség is hamar magáévá tette ezt az álláspontot, és felülbírálati indítványt nyújtott be, majd ez alapján körözést adtak ki emberölés gyanújával F. János ellen, akit szombaton a bíró – vélhetően hasonló jogi megfontolást követve – le is tartóztatott. Ebben az ügyben vélhetően az lehet a korábbitól eltérő jogértelmezés lényege, hogy minősített esetnél nincs elévülés, és a kiskorú F. Jánosnál is csak a kiszabható büntetés maximuma a 15 év, nem pedig az elévülésé – ezt a jogértelmezést erősíti a mostani Btk.-módosító tervezete is.