A kapkodás jogi barkácsoláshoz, az pedig kínos pillanatokhoz vezet – így foglalható össze az a fideszes szakmai előkészítő, majd jogalkotási teljesítmény, amely a Till Tamás-gyilkosság miatti elévülési tilalom politikai indíttatású problémájára igyekezett választ adni. Persze ez a kényszerhelyzet elő sem fordult volna, ha a Fidesz-kormány idején, 2012-ben nem módosítják a még 1978-as Büntető törvénykönyvet (Btk.), amely addig kifejezetten rögzítette: az emberölés súlyosabban minősülő esetei – például, ha az áldozat 14 év alatti, mint a 11 éves Till Tamás – nem évülnek el. 

A különbség az 1978-as és a 2012-as Btk. között nemcsak az volt, hogy a büntethetőség korhatárát 14-ről leszállították 12 évre – ez az elkövetés idején 16 éves feltételezett gyilkos, F. János szempontjából mindegy –, hanem hogy a 2012-es, jelenleg is hatályos Btk. már nem a minősített esetekhez köti az el nem évülést, hanem az életfogytig tartó szabadságvesztéshez, ami – mivel a terhelt szempontjából kedvezőbb jogszabályi változatot kell figyelembe venni – alapból nem volt kiszabható a 18 év alatti F. Jánosra. Hanem legfeljebb 15 év, így a büntethetősége is elévült elvileg 15 év után, 

de éppen ezen megy a jogi vita, hogy tényleg így kell-e értelmezni a Btk-t.  

Ennek a jogvitának a vélhetően csak majd a bíróságon eldőlő eredménye Till Tamás feltételezett, emberölés gyanújával letartóztatott gyilkosának büntethetősége szempontjából persze nem mindegy, de a jövőbeni hasonló esetek megítélésénél is bizonytalanságot okozhat. A kormánypártok úgy gondolták, hogy a 24 évvel ezelőtti gyilkosságot talán megúszó tettes miatt felháborodott közvéleményt a jövőre nézve jogilag egyértelmű helyzettel kell megnyugtatni. Csakhogy ezzel is elkéstek, mivel csak Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter, vagyis egy sor ellenzéki követelése után léptek. 

Ez a sietség vezethetett oda, hogy elsőre nem sikerült kifogástalan megoldással előállni. Azután, hogy csütörtökön a kormányinfón a jogász végzettségű Gulyás Gergely miniszter is jogilag ellentmondásos helyzetet emlegetett, délutánra elkészült a jogi megoldás. A Törvényalkotási Bizottság meg nem nevezett „kormánypárti tagjainak” javaslatára került elő egy másról, az internetes agresszió visszaszorításáról szóló és a Btk. más részét érintő törvényjavaslathoz írt módosító indítvány, amely kimondja: az “életfogytos” bűncselekmények büntethetősége fiatalkorúak esetében sem évülhet el. 

Csakhogy úgy tűnik, ez jogi fércmunka lett, ami meglepő a jogászokban, szakértőkben és tanácsadókban bővelkedő Fidesz-frakciótól. A módosítás csak hanyagul hozzáfűzi ugyanis a Btk. szövegéhez, hogy fiatalkorúaknál nincs elévülés, de még az sem egyértelmű, hogy ez mikor lépne hatályba. Vagyis a kapkodás elégtelen megoldáshoz vezetett. Épp úgy, mint az idei másik emlékezetes, közfelháborodást okozó botrány, a kegyelmi ügy nyomán készült “gyermekvédelmi törvény 2.0″, ami elsőre alaptörvény-sértőre sikerült, de azt legalább benyújtás előtt észlelték, majd két hónapig korrigálták. 

Érdekesség, hogy a Btk.-módosítás ezen első változatának bizottsági tárgyalásakor az ellenzék részéről kritikaként elhangzott, hogy jobb lett volna a helyzet rendezésére egy önálló törvényjavaslatot benyújtani, nem pedig egy más témában meglévő módosítót kiegészíteni. A Törvényalkotási Bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre a gyorsasággal magyarázta a lépést, amely így kizárta egy általános és részletes vitával járó, további módosító indítványokat lehetővé tevő külön törvényhozási eljárást is. Végül az ellenzék is támogatta a módosítást, mert a bizottság csütörtökön egyhangúlag szavazta meg. 

A módosító javaslat körül azonban már másnap kételyei támadhattak a Fidesznek, legalábbis Kocsis Máté frakcióvezető úgy csinált, mintha mi sem történt volna eddig és éppen dolgoznának egy Btk-módosítón. De még ebben is óvatosságra intett, mivel pénteki Facebook-bejegyzésében arról írt, későbbre várható az elévülést kizáró javaslatuk, mert arról “azt követően döntünk, hogy a helyzet megnyugtatóan tisztázódott.” Két nappal későbbre valami tisztázódhatott, mert vasárnapra elkészült az újabb módosító javaslat. 

A HVG is megírta, hogy bár Kocsis aggodalmának sem értelme, sem jelentősége, mivel a Till-ügyet amúgy sem befolyásolja a jövőbeni módosítás a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma miatt, F. János letartóztatása után egy nappal, vasárnap este váratlanul kiegészítették az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának hétfő reggeli napirendjét egy új, önálló Btk-módosító javaslat tárgyalásával. Ez, a mondhatni közkívánatra, hangulatjavító céllal készült előterjesztések sorát gyarapító a kormánypárti tervezet jutott el vasárnap este a HVG-hez: 

Az új, önálló képviselői indítványt az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre jegyzi – vagyis ugyanaz, aki az előző változattal is elégedett volt. A hétfői bizottsági ülésen ezt az ellentmondást tréfálkozva próbálta feloldani, mondván: csak az ellenzék kérését teljesítik, hiszen ők javasoltak önálló módosítót, hát íme, elkészült. Ez a második, átdolgozott verzió sem hosszú, de ebben már egyértelműen szerepel, hogy mikor lép hatályba: 2025 január elsején. A néhány mondatos érdemi szövegjavaslat összességében azonban pontosabb, vagyis alaposabb, profibb jogi munka. 

Ahogy arra a HVG felhívta a figyelmet, most az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatának érintett pontjaként az első Btk-módosító javaslatról külön szavazást kért mind a DK, mind pedig a Fidesz. A DK-nál világos az indíték: az ellenzék olyankor kér külön szavazást, amikor egy dolgot meg akar szavazni, miközben a többit nem. De a Fidesz külön szavazási kérését nehéz másképp magyarázni, mint hogy le akarja szavazni saját korábbi – az ellenzék által is támogatott – előterjesztését, mert inkább az új, második verziót akarja elfogadni.

Hétfőn reggel az Igazságügyi Bizottság ülésén Vejkey Imre javasolta a saját, új Btk-módosítójának gyorsított, kivételes eljárásban történő tárgyalását, hogy egyetlen nap alatt végig lehessen hajtani a javaslatot a törvényhozáson. Így kedden meglenne a vitája, a módosítók vitája és szavazása, majd a zárószavazás is. Csakhogy ezután egy gyorsan összehívott házbizottsági ülésre – itt döntenek a parlament munkarendjéről – Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető is indítványozott egy másik, gyorsított eljárástípust, a házszabálytól való eltérést. 

Vagyis most két Btk-módosító javaslat is fut párhuzamosan: az első bizottsági módosítóként, a második önálló képviselői indítványként. Mindkettő célja azonos, csak a tartalmuk más egy kicsit. Ráadásul az utóbbi, “javított” verzió gyorsított szavazására két különböző eljárási indítványt is fut. Mindennek valószínűleg az lesz a vége, hogy sorrendben előbb kedden megszavazzák az új, második verziót, majd egy későbbi szavazáson a kormánypártiak kénytelenek lesznek saját másik, a korábban íródott javaslatukat leszavazni a pontonkénti külön voksoláskor, mert csak egy maradhat.