Helyt adott a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek – közölte a testület közleményében. Egyúttal döntésével a bíróság megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva májustól augusztusig beszedést indítson a Fővárossal szemben.
A döntés értelmében továbbá a MÁK-nak kamatostul vissza kell fizetnie a Fővárostól május végén inkasszózott 10 milliárd forintot.
„A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik. Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladatellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár” – indokolta döntését a Fővárosi Törvényszék.
„Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott” – áll a közleményben.
A Főváros azt követően kért azonnali jogvédelmet, hogy az Államkincstár május végén leemelt 10,2 milliárd forintot Budapest számlájáról. Az intézkedés előzménye az volt, hogy a Kúria kimondta, hogy a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot. A városvezetés azzal indokolja ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése, márpedig az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy egy önkormányzat a költségvetés nettó befizetője legyen.
