Egy közelmúltbeli törvénymódosítás a kulturális és innovációs minisztert hatalmazta fel, hogy közzétegye a bejegyezhető utónevek jegyzékét.
Hankó Balázs miniszter azt mondta erről, hogy a jövőben a szülők majd csak olyan neveket adhatnak, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelők. Most rendeletének bevezetésében pedig úgy fogalmaz, hogy „Az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait.”
A szerda esti Magyar Közlönyben 36 oldalon át felsorolt nevek azt mutatják, hogy a dolognak valószínűleg nagyobb volt a füstje, mint a lángja, mert 2691 lánynév és 2012 fiúnév közül lehet válogatni, tehát nehéz az új szabályt szigorításnak nevezni.
A hivatalos lap további 218 oldalán a 13 elismert nemzetiség utónévjegyzéke olvasható szintén Hankó Balázs miniszteri rendeleteként. Ezekről általánosságban azt írja: „Az utónévkincs kifejezi az adott nemzetiség összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait.” Ezeket a listákat az érintett nemzetiségi önkormányzatok döntése szerint állították össze. Ezek is meglehetősen bőségesek még a viszonylag kis létszámú nemzetiségek esetében is, a német szülők pedig 1131 lánynév és 1194 fiúnév közül válaszhatnak.
A 13 nemzetiség egyike a roma is, de a romákról azt lehetne gondolni, hogy ők a magyarokhoz hasonló neveket viselnek. Meglepő, hogy a felsorolt, tehát adható 380 lánynév és 347 fiúnév között sok idegenes, főleg szlávos hangzású, pedig ilyen neveket viselő magyarországi romákkal nemigen lehet találkozni. A magyar neveket is másképp írják, például a Dezső nevet Dezhőnek, a Saroltát Sharoltának.
