Nem fogadták el keresztnévként az Orbánviktort, de a Lackó átment a szűrőn
Összesen 551 névkérelemről kellett dönteniük 2024-ben a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakembereinek, de csak 66 új nevet jegyeztek be.
Kósa Lajos még májusban üzent hadat több, általa kifogásolt keresztnévnek, június végén pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás, melynek legfontosabb eleme, hogy a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter – jelenleg Hankó Balázs – egy miniszteri rendeletben állapítja meg, hogy mely nevek adhatók.
Hankó Balázs most a Magyar Nemzetnek beszélt az új rendszer részleteiről. Elmondása szerint a jövőben a szülők majd csak olyan neveket adhatnak, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelők.
Amennyiben egy név nem szerepel majd a miniszteri rendeletben meghatározott listán, akkor, ahogy eddig is, az ELTE Nyelvtudományi Központhoz (NYTK) (augusztus 1. előtt HUN-REN Nyelvtudományi Központ) fordulhat.
Ugyanakkor a miniszter nemcsak a kutatók, hanem még egy bizottság véleményét is meg fogja hallgatni, mielőtt dönt egy név felvételéről. Ez utóbbiról annyit árult el, hogy
a testület munkájában a nemzetiségi és az egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek is részt fognak venni.
A nemzetiségek esetében némileg korlátozott a tárcavezető hatásköre, ebben az esetben a nemzetiségi önkormányzat véleménye a mérvadó, ugyanakkor mérlegelésre visszaküldheti a nevet a miniszter, ha úgy látja, az a jó erkölcsbe ütközik, vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányos lenne a viselőjének.
A júniusban megjelent módosítás szerint a miniszternek a törvény életbe lépésétől (augusztus 19.) 15 napja van közzétenni az adható nevek jegyzékét.
Nyitóképünkön Hankó Balázs. Fotó: MTI / Bruzák Noémi
