Csak a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő nevet adhatnak majd a szülők.
Kósa Lajos még májusban üzent hadat több, általa kifogásolt keresztnévnek, június végén pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás, melynek legfontosabb eleme, hogy a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter – jelenleg Hankó Balázs – egy miniszteri rendeletben állapítja meg, hogy mely nevek adhatók.
Hankó Balázs most a Magyar Nemzetnek beszélt az új rendszer részleteiről, elmondása szerint a jövőben a szülők majd csakolyan neveket adhatnak, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelőek.
Amennyiben egy név nem szerepel majd a miniszteri rendeletben meghatározott listán, akkor, ahogy eddig is az ELTE Nyelvtudományi Központhoz (NYTK) (augusztus 1. előtt HUN-REN Nyelvtudományi Központ) fordulhat.
Ugyanakkor a miniszter nem csak a kutatók, hanem még egy bizottság véleményét is meg fogja hallgatni, mielőtt dönt egy név felvételéről. Ez utóbbiról annyit árult el, hogy
A nemzetiségek esetében némileg korlátozott a tárcavezető hatásköre, ebben az esetben a nemzetiségi önkormányzat véleménye a mérvadó, ugyanakkor mérlegelésre visszaküldheti a nevet a miniszter, ha úgy látja, az a jó erkölcsbe ütközik vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányos lenne a viselőjének.
A júniusban megjelent módosítás szerint a miniszternek a törvény életbe lépésétől (augusztus 19.) 15 napja van közzétenni az adható nevek jegyzékét.
Nyitóképünkön Hankó Balázs, fotó: MTI / Bruzák Noémi
A Fidesz meg akarja mutatni, hogy a pártnak van valós társadalmi bázisa, szavazói önbizalmát növelné a digitális honfoglalással – mondja a politológus. De kiket céloz meg Dopeman podcastjával? És ad majd interjút független médiának is?
Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, vendégház és medence azért kellett, mert nagy a család – magyarázta Orbán Győző.
Megválna romániai gázüzletágától a német Eon, de egyelőre nem tud, mert a politika hirtelen beleszól az üzleti szándékokba. Mi állhat a háttérben? – ennek járt utána a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Egyszerű kérdés lehetne, hogy a gázfogyasztásnak mekkora része van a rezsicsökkentési határ fölött, csakhogy a KSH és az MVM adatai között négyszeres a különbség. Márpedig a 2026-os adóemelések egy részét épp ez alapján számolják ki.
Ismét az X-en szólalkozott össze Szijjártó Péter és az ukrán kollégája, Andrij Szibiha.
