A jogvédő szervezet szerint Erzsébetnél még 2021 februárjában állapítottak meg rosszindulatú rákos elváltozást, március közepén találkozott először kezelőorvosával, aki azt mondta: az onkoteam (vagyis a daganatos beteg kezelési tervét összeállító, több szakorvosokból álló munkacsoport) fog konzultálni az állapotáról és a lehetséges kezelésekről.
A kezelési javaslat el is készült, de az abban szereplő orvosi szakszavak, latin kifejezések érthetetlenek voltak a beteg és családja számára, szóban arról tájékoztatták, hogy kemoterápiára lehet szükség, és egy kísérleti gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.
Hogy gyorsítsák a folyamatot, a család magánszolgáltatónál végeztette el a szövettani vizsgálatot, a megtakarításukat erre költötték el. Ennek eredménye már megvolt, mikor áprilisban bement a kórházba, csakhogy Erzsébet még mindig nem kapott semmilyen kezelést, de még tájékoztatást sem például arról, hogy állapotának fenntartása érdekében az életmódján mit változtasson.
A szabadságon lévő orvosa szerint is kezelést kellett volna kapnia
A kezelőorvosa közben szabadságra ment, áprilistól többször is bekerült a kórházba, egyre rosszabbul volt. A kezelések elmaradását a hozzátartozók szerint azzal indokolták, hogy mivel az orvos szabadságon van, nem tudják, hogy ő mit tervez. A család e-mailben érte utol a kezelőorvost, aki azt válaszolta: elfogadhatatlan, ha a beteget az ő szabadságára hivatkozva nem látják el. Az onkoteam elnöke ugyancsak e-mailben azt írta, hogy félreértések vannak a kezelés kapcsán, és egyeztessen a kezelőorvosával.
Májusban az onkoteam elnöke felajánlotta a hozzátartozóknak, hogy másnap telefonon megbeszéli a kemoterápiát Erzsébettel, de az asszony rosszul lett, kapott kezelést, és nem sokkal később meghalt.
Ő nem döntött időben a kórház szerint
A TASZ esetismertetése szerint a zárójelentésből egyértelműen kiderül, hogy a rák diagnosztizálása és a beteg halála között nem történt semmilyen kezelés, és ennek felelősségét Erzsébetre hárították. Arra hivatkoztak a dokumentumban, hogy „a páciens a megajánlott kezeléstípusok mellett nem hozott döntést, terápiát nem kezdte el”.
Az elhunyt asszony lánya fordult a jogvédő szervezethez, amiért Erzsébet a betegség kiderítésétől kezdve a haláláig nem kapott megfelelő kezelést, sem fájdalomcsillapítást vagy palliatív kezelést. Az ügyet bíróságra vitték, amiért szerintük a kórház megsértette magánszférához és teljes családban éléshez való jogát, hiszen a beteg ebben az esetben még az állapotát javító kezeléseket sem kapta meg.
A klinikai központ ezt elismerte és megegyezett a pert indító családdal. Azt is vállalták, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikációról, hogy ne ismétlődjenek meg az ilyen helyzetek.
