Jöhet app, online kampány vagy bármi, az utcai pultozás halhatatlan – riport a Tisza Párt szavazási akciójáról

Bár a második Nemzet Hangja nevű szavazási kampányát már teljesen online, egy applikáció segítségével szervezi a Tisza Párt, az aktivisták ezúttal is ugyanúgy kitelepülnek pultjaikkal a közterekre, mint tavasszal tették. Megnéztük, hogy van-e még értelme a klasszikus pultozásnak, kik azok, akik online akciónál is keresik a személyes találkozót, és mit gondolnak a szimpatizánsok magáról a szavazásról.

„Tudtam, persze, hogy megint lehet szavazni, ezért is mentem a pulthoz, de azt ott nem lehetett, mondták, hogy online töltsem ki az applikációban. Csak akkor minek a pult?” – tette fel az adekvát kérdést egy hölgy, akit azután szólítottunk meg, hogy épp tovább indult volna a Tisza Párt BAH-csomópontnál álló standjától, szórólappal a kezében. Noha nem ő volt az egyetlen, aki furcsállotta, hogy a nagy népszavazási kampány ellenére semmit sem írhat alá vagy tölthet ki, hamar nyilvánvalóvá vált: a kitelepülés korántsem vált okafogyottá.

A párt többek közt azzal magyarázta a pultozás fontosságát, hogy azáltal olyanok is segítséget kaphatnak, akik maguktól nem boldogulnának a Tisza Világ applikációval. Bár valóban találkoztunk olyanokkal, akik gyakorlati segítséget kértek, úgy tűnt, a pultot felkereső szimpatizánsok zöme nem ezért állt meg a tiszás aktivistáknál. Egy nyugdíjas férfi, aki a stand mellett elsétálva csak egy újságot fogadott el az aktivistáktól, mosolyogva árulta el, hogy ő már az első napon, október elsején leszavazott a mobilján, amihez semmiféle segítségre nem volt szüksége.

Háziversenyek futama
A Nemzet Hangja szavazás témája és időzítése nem véletlen: lényegében párhuzamosan fut a kormány legújabb nemzeti konzultációjával és a kérdések közt is vannak átfedések. Orbán Viktor Kötcsén jelentette be, hogy újabb konzultációt indítanak közpénzből a Tisza Párt „kiszivárgott” adóterveiről – ebben az sem zavarta, hogy akkorra Magyarék cáfolták az adóemelés tervét, sőt adócsökkentési programot jelentettek be. Később a Tisza is bejelentette, hogy elindítja saját márkás szavazását többek között a párt adócsökkentési terveiről. A kommunikációs térfoglalási verseny mellett közösségépítő- és kampányszempontból is fontos mindkét félnek a maga politikai akciója. Emlékezetes, idén tavasszal is hasonló átfedésben futott a kormány – mint utóbb kiderült, közel 15 milliárd forint közpénzt felemésztő – Ukrajna EU-tagsága ellen hangoló, számos elemében hazug szavazása és a Tisza mindössze 60 millió forintnyi adományból kihozott első Nemzet Hangja szavazása: előbbire 2,28 millió, utóbbira 1,13 millió válasz érkezett. Noha elvileg mindkét akció nyitott, vagyis azokon nemcsak a Fidesz vagy a Tisza szavazói voksolhatnak, elsősorban mindkettő a saját tábornak szól. A tavasz óta eltelt fél év pedig mindkét párt szavazótáborában hozott változást: a Medián szeptemberi adatai szerint a Fidesz kapaszkodik ugyan, de a Tisza vezet 13 százalékkal. Ilyen körülmények között zajlik tehát a politikai ellenfelek újabb mozgósítási versenye, a Nemzet hangja 2.0, és az újabb nemzeti konzultáció.
L. T.

Az aktivisták is inkább kiadványaik osztogatásával foglalkoztak, esetleg a szavazás öt kérdését igyekeztek röviden ismertetni a pár szóra megállókkal – az applikáció kezelése csak ritkán jött szóba, telefon pedig még ritkábban került elő a zsebből. Az aktivisták tájékoztatójára szemlátomást volt is igény. Egy fiatal anyuka – a „bébiszitternél ketyegő óra” miatt hazafelé sietve – először elmondta, hogy az ellenzéki pártot nyilván ismeri, de arról, hogy szavazni is lehet, csak most értesült. Ígérte, majd megnézi a kérdéseket, és eldönti, fog-e szavazni. Ahogy azonban egy gyalogátkelő zöld lámpájára várva, beszélgetés közben átfutotta az öt pontot, mindjárt módosította is álláspontját. „Most látom, hogy az egyik kérdés a gyermekvédelemről szól, úgyhogy igazából amiatt az egy kérdés miatt most el is döntöttem, hogy ki fogom tölteni” – mondta, hozzátéve, hogy akkor már a másik négy témában is ikszel majd. „Az elmúlt hetekben nagyon sokszor gondoltam a gyermekvédelemre, úgyhogy ebben mindenképpen véleményt akarok mondani” – magyarázta.

A gyermekvédelem másnál is fontos téma. Az egyik pályaudvari standnál egy fiatal arról számolt be, hogy ő elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a gyermekvédelem terén milyen koncepciót fogalmaz meg a Tisza. Számára azonban – mondta – egyáltalán nem volt meggyőző, amit a szórólapon olvasott és a pultnál hallott. „Ezek nem konkrétumok” – kifogásolta.

Rákorkeresztúron pultozó tiszások
Facebook / Talpra Magyarok

Olyan is akadt, akinek a véleménynyilvánítás nem csak egyik, vagy másik témában jelentett sokat. „Nagyon hiszek az alulról épülő kezdeményezésekben, úgyhogy szerintem az lenne a jó, ha minél több konkrét dologról szavazhatnánk” – mondta egy fiatal nő, aki szintén az egyik standnál hallott először a Nemzet Hangjáról. Igaz, egy kutyáját sétáltató férfi, miután a szórólapot udvariasságból elfogadta, éppen arról számolt be, hogy ő miért nem tervez szavazni a különben támogatását élvező párt kérdéseiről. „Ez csak egy kampányfogás, amiben nem hiszem, hogy van értelme részt vennem, vagy hogy lenne tétje, hogy hogyan döntök. Én majd áprilisban fogok szavazni a Tiszára, akkor lesz olyan lehetőség, amivel el lehet érni valamit” – vélekedett.

Akik szerint „valamit” el lehet érni ezzel a fajta szavazással is, többnyire két érv valamelyikét hangoztatták. Egyesek szerint egy esetleges Tisza-kormányt éppen ezekkel az eldöntött kérdésekkel lehet majd számonkérni, bár még köztük is akadtak, akik hozzátették, hogy például a „jelentősen kibővíteni a családi kedvezmények és juttatások körét” megfogalmazás nem elég konkrét. Mások inkább a szavazáson résztvevők számát tartották fontosnak. Többek szerint a kérdésekkel érintett témák fontosságát bizonyítaná a nagy arányú részvétel, de gyakoribb volt az a nézet, hogy a Tisza programját hitelesítené. „Remélem, ha elég szavazat érkezik a Tisza kérdéseire, akkor mások is rájönnek, hogy az a sok hazugság, amit a kormány terjeszt a pártról, nem igaz” – magyarázta egy nő, aki a tiszások standjától pár lépésnyire éppen egy a „Tisza-adó” miatt kormányváltás esetén várható fizetéscsökkenésekről szóló plakát előtt állt meg válaszolni a BAH-csomópontnál.

Az aktivisták és szavazási szándékukról válaszolók körében is érzékelhető volt egyfajta általános óvatosság, attól félve, hogy – miként Tarr Zoltán esete mutatta – bármilyen válaszuk „kiforgatható”, éppen az adó témában több érdeklődő adtak hangot „különvéleményüknek”. Egy jó ideje külföldön élő, de a hazaköltözést is fontolgató nő például elmondta, hogy ő kifejezetten híve lenne a többkulcsos, progresszív adónak – amit külföldön egyértelműen pozitívumnak tart –, de idősebbek és egészen fiatalok között is volt, aki így nyilatkozott. Egy férfi például kifejezetten hiányolta, hogy erről nem tud szavazni a Tisza kérdései alapján. A felvetésre, hogy erről a Nemzeti Konzultáción nyilatkozhat, a fejét ingatta. „Nade hogyan van megfogalmazva az a kérdés?! Több állítás van egybegyúrva az egyes válaszokban. Így nem lehet valamiről dönteni” – ellenkezett.

Tiszás aktivisták a Nemzet Hangja szavazást népszerűsítő pulttal a BAH-csomópontnál
Somfai Dávid

Miközben azt többen elmondták, hogy a Nemzet Hangját alapjaiban elég hasonlónak látják a Nemzeti Konzultációhoz, valamilyen szempontból mindenki döntő különbséget vélt felfedezni a kettő között. Sokak szerint a fő különbség az, hogy mennyi pénzből valósul meg. (Mellesleg többen ezért helyeselték külön, hogy immár az online kitöltés miatt papírt sem kell pazarolni.) Mások az imént említett férfihoz hasonlóan a kérdések megfogalmazását látták nyitottabbnak vagy korrektebbnek. Az applikáció sikeres használatával elbüszkélkedő nyugdíjas férfi például ki is emelte, hogy bár Magyar Péter öt igenre buzdított, ő az egyik kérdésre nemmel szavazott.

Különféle formákban visszatérő vélemény volt az is, hogy a Tisza esetében nem tartanak az eredmények manipulálásától, míg a Nemzeti Konzultáció számaiban nem bíznak. Miért? Többnyire azért, mert a kormány már hiteltelenné tette saját számait – a mindennapi tapasztalattal ellentétes szegénységi, inflációs, jóléti, fogyasztási, oktatási és egészségügyi adatok hangoztatásával –, a Tisza pedig még nem.

„Naivitás? Idealizmus?” – kereste a szót hozzáállása jellemzésére az a magát egyébként liberálisnak és inkább baloldalinak nevező (a progresszív jövedelemadót szintén támogató) nő, aki nem is a Nemzet Hangjával kapcsolatban kereste fel a Batthyány téri standot, hanem azért, hogy bő harminc év után először, újra aktivistának jelentkezzen. Ő a rendszerváltáskor még a Fidesznek gyűjtött kopogtatócédulát, majd rövidesen annyira kiábrándult a politikusokból, hogy az ezredforduló óta mindig csak „kizárásos alapon” húzott ikszet a szavazólapokra. Mint elmondta, most újra az a remény érzése kerítette hatalmába, mint az első szabad választásokkor: hogy most valami igazán nagy változás következhet. Benne nem Magyar Péter keltette föl ezt a reményt. „Sok tiszás aktivistával találkoztam az elmúlt évben, és mindig ugyanazt a jószándékú, tiszta lelkesedést láttam, ami annak idején volt jellemző. Azt hiszem, miattuk érzem úgy, hogy most megint érdemes a részesének lenni” – mondta.

Nyitókép: Egy érdeklődő tölti ki a Nemzet Hangja kérdőívét a Blaha Lujza téren idén tavasszal. Fotó: Reviczky Zsolt

Hozzászólások