Hosszú hallgatás után tételesen felsorolta a Batthyány-Strattmann László Alapítvány, hogy pontosan hogyan áll a súlyos betegséggel küzdők egyedi gyógyszerkérelmeivel.
„Két dolog jutott eszembe, amikor idejöttem, az egyik az, hogy ezt a pozíciót átmenetileg vállaltam, a másik pedig, hogy nem tartok majd előadásokat, mégis itt állok most” – mondta Putnoki Katalin a február óta működő Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért (BSLAGY) vezetője hétfőn, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. Ezzel a Népszava értesüléslésére utalhatott, amely szerint már nem sokáig fogja vezetni az alapítványt. A konferencián résztvevő Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, aki egyben az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, ezt az értesülést ugyan nem cáfolta, csak annyit mondott, hogy az alapító okiratban szereplő névsort kell hatályosnak tekinteni, ott pedig még Putnoki az elnök.
Ez az a szervezet, amely 2025-től dönt a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök egyedi, méltányossági elbírálásáról. Az alapítvány azonban jelentős csúszásban van a gyógyszerkérelmek elbírálásával – vannak olyan daganatos betegek, akik már fél éve nem jutnak hozzá a szükséges terápiához. A helyzet olyan drámaivá vált, hogy már egészen abszurd módon a Miniszterelnöki Kabinetiroda is sürgetni kezdte a megoldást.
Putnoki elmondta, hogy jövőre több pénzből fog tudni gazdálkodni a szervezet, a jelenlegi 39,5 milliárdos büdzsét 47,2 milliárdra emelik meg a központi költségvetésből. Az alapítvány elnöke megemlítette, hogy idén 806 ezer forint jött be az alapítványhoz az egyszázalékos felajánlásokból. Előbbi összeg azonban az alapítványhoz tartozó gyógyszerek nagy hányada esetében még egy beteg egyhavi kezelésére sem elég.
Sokáig pontos számokat sem lehetett tudni arról, hogy hogyan áll az alapítvány az elbírálásokkal. Putnoki most felsorolta tételesen, hogy eddig
„Nagyon kis betegszámmal, nagyon sokféle gyógyszerrel dolgozunk” – jegyezte meg Putnoki. Az alapítvány vezetője beszélt arról is, hogy milyen szempontokat mérlegelnek, amikor egy kérelemről döntenek. Megvizsgálják a gyógyszerek szakmai hátterét, egészségnyereségi számításokat végeznek, költséghatékonyságot néznek stb. „Van olyan beteg, akinek a kezelése évente 200 millió forintba kerül” – mondja Putnoki.
Az alapítványt már a megalakulásától fogva sok kritika érte, a szervezet megítélése pedig később sem lett fényesebb, ám ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy az alapítvány képviselői nagyon kevéssé kommunikálták – nemcsak a nyilvánosság, hanem a szakma felé is –, hogy hogyan dolgoznak.
„Sok jogos kritikát kaptunk, amelyeken dolgoznunk kell. Mi nem ülünk a kérelmeken, hanem dolgozunk rajtuk” – hangsúlyozta Putnoki, aki azt is mondta, kezdetben azt gondolták, hogy nem kell kommunikálniuk, mivel egyértelmű, hogy nagyon dolgoznak. Miközben sorra jelentek meg azok a cikkek, amelyek arról szóltak, hogy daganatos és egyéb súlyos beteg emberek hosszú hónapok óta nemhogy azt nem tudják, hogy kapnak-e majd kezelést, hanem azt sem, hogy mikor várható a kérelmükben döntés.
A május végén felszabadított uniós pénzekből másfél milliárd euró jut a helyreállítási alapból az energetikára. A miniszter első magyarázatai nem igazán egyértelműsítették, voltaképpen mire és kihez is érkezhet majd ez az összeg. Megpróbáltuk megfejteni.
Öt önálló indítvány lesz napirenden.
A pandémiás helyreállítási eszköz 10 milliárd eurós keretének lehívásához szükséges tervet az Orbán-kormány is leadta, ám nem teljesítette a vállalásait. Az új tervet újra el kell fogadnia az EU-nak, a források igénybe vételére csak hónapok maradtak.
Damir Davidov a rakéták és tüzérségi lőszerek frontra szállításáért felelt.
