Minden előjel nélkül érkezett hétfő délután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kedd délelőtti üléséhez egy plusz napirendi pont, „Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” címmel, jelezve: a kormány(párt) arra készül, hogy átírja a testületre vonatkozó szabályok egy jelentős részét.
A javaslatot a Fidesz a bizottság indítványaként tervezi benyújtani, így a szövege sem ismert, amíg a keddi ülésen meg nem tárgyalják és be nem nyújtják hivatalosan. A HVG azonban megszerezte a javaslat utolsó körös tervezetét, ez kerül a szakbizottság elé, és hacsak át nem írják – erre kicsi az esély –, ez lesz a törvényjavaslat végleges szövege.
A tervezet alig 7 oldalas, és mindössze 14 paragrafusból áll, ám alapvető változásokat javasol 2026. január elsejétől az Alkotmánybíróság szervezetét és működését, finanszírozását illetően. Ahhoz, hogy a változások jövő év elejétől életbe is léphessenek, a törvényjavaslatot még a decemberben véget érő őszi ülésszakban el kell fogadni.
„Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként tevékenykedő Alkotmánybíróság működésének feltételeit az Országgyűlés minden körülmény között biztosítja, illetve törvényben rendelkezik az Alkotmánybíróság tagjait, dolgozóit megillető illetményre és juttatásokra vonatkozó fő szabályokról, lehetővé téve méltó megbecsülésüket” – szól a javaslat bevezetője.
Az Alkotmánybíróság kiemelt szerepéről ír a kormánypárti jogszabálytervezet
Túry Gergely
A tervezet nemcsak arról a technikai változtatásról rendelkezik, mint hogy a jövőben az Ab-határozatokat nem a kormányhatározatokkal egy helyen, a Magyar Közlönyben kell megjelentetni, hanem az e célra külön létrehozott, Az Alkotmánybíróság Határozatai elnevezésű hivatalos lapban, hanem munka- és pénzügyi változtatásokat is javasol.
Az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgákat az eddigi kinevezés helyett 2026. január elsejétől közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják majd. Ez a megoldás a tervezet szerint „szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is”.
Vagyis teljesen egyedi bérek állapíthatók meg mindenkinek. A tervezet rögzíti is, hogy a törvény hatályon kívül helyezi az illetménytáblát, ami eddig meghatározta az Ab-foglakoztatott köztisztviselők illetménysávjait, és az új illetmény összegében a munkáltató és a köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésben állapodik meg,
az Ab-n foglalkoztatottak új munkaszerződését 2026. január 31-ig kell megkötni.
Az Ab büdzséje a jövőben is önálló fejezet lesz a központi költségvetésben, és éves költségvetésére a testület továbbra is maga tesz javaslatot, amit a kormány változtatás nélkül fogad el. Nem változik az sem, hogy az Ab éves költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél, de újdonság a beépíthető automatikus illetménynövekedés.
A javaslat tartalmaz némi könnyítést az Ab elnökének hivatali ideje lejártával, illetve felmentésével vagy lemondásával járó 6, illetve 3 havi fizetésre jogosultságát illetően. Mint ismert, az Ab elnöke jelenleg Polt Péter korábbi legfőbb ügyész, aki a taláros testületnél gyors karriert futott be: májusban lett alkotmánybíró, júniusban pedig már elnök.
https://hvg.hu/360/20250515_hvg-polt-peter-legfobb-ugyesz-politikai-befolyas-alkotmanybiro
A most tárgyalandó tervezet pontosítja továbbá az Ab vezető tisztségviselőinek fizetését is, mivel a főtitkár eddig államtitkári bérre volt jogosult, a jövőben az Ab-elnök fizetése 65 százalékára. Az Ab operatív vezetője, a főigazgató pedig a helyettes államtitkári bér helyett a jövőben az Ab-elnök illetményének 55 százalékát kapja.
Könnyít a friss törvényjavaslat az Ab ülésének határozatképességét előíró szabályon is. Lehetővé teszi, hogy ne csak akkor számítson határozatképesnek az ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada, köztük az elnök vagy az ő akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van, hanem akkor is, ha egyikük se, de ott az elnök által kijelölt tag.
Végül a tervezetből az is kiderül, hogy legkésőbb mikortól foglalhatja el új székházát az Ab a budai várban, a Sándor-palotával szemben, a több mint 50 milliárd forintért, betonból újjáépülő József főhercegi palotában. A szöveg szerint ugyanis az új székhely – Budapest I. kerület, Szent György tér 4. – 2028. január elsején lép hatályba.
https://hvg.hu/360/20250730_hamis-tortenelem-es-identitas-Budai-Var-epiteszet-Bloomberg
Frissítés
Kedden, az igazságügyi bizottság ülését követően, nem sokkal dél előtt valóban be is nyújtották a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – változatlan tartalommal, csak a helyesírási hibákat javították.
Nyitóképünk illusztráció, az Alkotmánybíróság ülésterme. Fotó: Túry Gergely
