Hat magyar is van az összesen 29 „álmegfigyelő” között, akik a Grúz Álom nevű grúziai kormánypárt meghívására működtek közre az országban október 4-én tartott önkormányzati választásokon – derül ki az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) szerdán kiadott jelentéséből. A szavazást egyébként az ellenzék nagyrészt bojkottálta, így szinte mindenhol 80 százalék körüli kormánypárti győzelem született, miközben a voksolás napján országszerte heves tüntetések folytak.
Ez már a második alkalom, hogy a grúz kormánypárt politikailag elfogult megfigyelőket hívott meg, hogy eltussolják vagy ellensúlyozzák a hiteles nemzetközi megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat – írja a jelentés, hozzátéve, hogy a gyakorlattal a grúz kormány Oroszország, Fehéroroszország és Azerbajdzsán példáját követi.
Az orosz minta pedig nem véletlen, hiszen bár a grúz társadalom túlnyomó többsége a nyugatos orientáció, az EU- és NATO-csatlakozás híve lenne, a negyedik ciklusát töltő Grúz Álom kifejezetten oroszbarát politikát folytat (amiért az ellenzékiek sokszor Orosz Álom néven hivatkoznak rá), a 2024-es választások tisztaságát firtató nyugati kritikákat követően pedig már az uniós csatlakozási tárgyalások 2028-ig történő felfüggesztését is bejelentette.
A most azonosított magyarok között Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője és László András fideszes EP-képviselő személyében vannak, akik már a tavalyi parlamenti választáson is meghívott „megfigyelőként” segítettek a választási visszaélésekkel gyanúsított grúz kormánypártnak győzelme hitelesítésében. A tavalyi szavazás harmadik magyar „megfigyelője” Nacsa Lőrinc fideszes országgyűlési képviselő ezúttal nem erősítette a kormányközi barátságot.
Elment viszont Hegedűs Barbara Szilvia fideszes országgyűlési képviselő, aki a jelentésben idézett kijelentésében nem csak azt hangsúlyozta, hogy „független nemzetközi megfigyelőként” érkeztek – miközben valójában a grúz kormány meghívottjai voltak –, hanem azt is, hogy a választásokat „nagyon átláthatónak és jól szervezettnek” találták.
László András idei nyilatkozatában a tavalyi, vitatott választásra is visszautalt: „A tavalyi parlamenti választások során meggyőződtem arról, hogy a választási rendszer stabil és jól működik a vonatkozó szabályok mentén”.
A választások tisztaságára szakosodott nyugati nemzetközi szervezetek már lényegesen kritikusabb álláspontot fogalmaztak meg az őszi grúziai választásokkal kapcsolatban. A Nemzetközi Társaság a Tisztességes Választásokért és Demokráciáért (ISFED) például arra a következtetésre jutott, hogy a grúziai viszonyok között nem lehet szabad, tisztességes és versenyképes választásokat lebonyolítani. Az EBESZ megfigyelőit pedig csak kevesebb mint egy hónappal a választások megrendezése előtt hívták meg, így a szervezetnek nem volt ideje az érdemi ellenőrzéshez szükséges előkészületek elvégzésére – emlékezetet az EPDE jelentése. Nem mellesleg húsz év után az októberi választások voltak az elsők, amelyeken grúz civil megfigyelők sem vettek részt.
A magyar csapat tagja volt még idén Révai-Bere Norbert a magyar országgyűlés külpolitikai tanácsadója, korábbi indiai főkonzul, Juan Efraín Rocha, korábbi miniszterelnökségi kormánytisztviselő, illetve Németh Lászlo István, a Recski Szövetség dunántúli szervezetének elnöke is.
Nyitóképünk csak illusztráció: magyar választókörlet (Forrás: Veres Viktor)
