Bő két évvel azután, hogy több utas égési sérülést szenvedett, amikor egy Debrecenből Fehérgyarmatra tartó Bz-motorvonatnak felforrt a hűtővize, elkészült az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) zárójelentése a történtekről. Mint a Magyar Hang írja, a szakértők szerint a gőzrobbanást több tényező egy időben történő fennállása idézte elő, ezekből azonban csak egy – a baleset idején már tíz napja tartó hőhullám – nem számít emberi mulasztásnak vagy hibának.
A jelentés szerint a balesethez többek között az vezetett, hogy a hűtőfolyadék-tartály fala el volt vékonyodva. Ennek az volt az oka, hogy mozdonyvezetők, akik desztillált vízhez vagy fagyállóhoz csak az állomásokon jutottak volna hozzá, menet közben rendszeresen csapvízzel pótolták a hiányzó hűtőfolyadékot, ennek ásványi anyag-tartalma ugyanis lerakódott a tartály falán és csökkentette a forráspontot, ami túlnyomáshoz vezetett.
A legsúlyosabb mulasztás azonban nem ez lehetett a KBSZ jelentése szerint, hanem a hőmérséklet-ellenőrző műszer hibája. Ugyan a mozdonyvezetők többször jelezték ezt, azonban az üzembentartó egy év alatt sem javította meg vagy cserélte le a műszert, így a vezetők többnyire csak akkor vették észre a folyadékveszteséget és a motor túlmelegedését, ha a vészleállító rendszer egyszerűen lekapcsolta a mozdonyt.
A szakértők a hibák normalizálásaként említik azt, hogy a vasúti alkalmazottak hiába jelzik visszatérően a problémákat, megoldás, javítás híján megtanulnak azokkal együtt dolgozni. Ez történt a hibás belső hőmérő esetében, amit a mozdonyvezetők kezdtek alapállapotnak tekinteni. A dokumentumból az is kiderül, hogy a sérült motorkocsival összekapcsolt mozdony ugyan jelezhette, hogy a másik járművön meghibásodás van, de annak jelzőlámpái kifordultak helyükről, így ott sem lehetett észrevenni a figyelmeztető fényeket.
A KBSZ beszámolója szerint a MÁV-Start a gőzrobbanás után néhány napon belül az összes, sérült típushoz tartozó Bzmot-motorkocsi hűtőfolyadék-rendszerét átvizsgálta, ellenőrizve a tartályok állapotát is. Rendellenességet sehol sem találtak.
Lázár János építési és közlekedési miniszter januárban tízpontos programot hirdetett a hazai tömegközlekedés megújítására, amelynek intézkedései nagyrészt a MÁV-csoportot érintették. Az azóta eltelt hónapokban számtalan fennakadás volt, nemrég például Székesfehérvárnál álltak a vonatok áramszünet miatt, illetve vasárnap Győrben omlott össze a vasúti közlekedés.
(Kiemelt képünk csak illusztráció.)
