Pár napja a miniszterelnököt érintő sajtóperben a helyreigazításra kötelezett Index és Economx panaszát azért utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül az Alkotmánybíróság, mert korábbi döntését megismételve egyetértett a Kúriával, hogy az Orbán Viktorra vonatkozó vitatott állítás – tudniillik, hogy egy családtagjának akart volna részesedést szerezni a SPAR kereskedelmi cégben – jelentősége, súlya miatt mindenképpen indokolt lett volna a másik fél álláspontjának ismertetése.
Az e héten hozott döntésben szereplő ügyben nem ilyen súlyú vád érte Király Józsefet, a kecskeméti közgyűlés szocialista képviselőjét, sőt nem is tényt állítottak róla, csak sugalltak valamit, de ő úgy érzi: azzal, hogy a helyi lap nem volt hajlandó helyreigazítást közölni, és ebben a bíróságok a Kúriáig menően támogatták, megsértették az ő jogát a tisztességes bírósági eljáráshoz, és a jó hírnevét.
Az történt, hogy a kecskeméti Hírösvény „Elítélték Király képviselő ittasan balesetező fiát” címmel közölt cikket, és azt is megírta, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság ülésén, amelyen a kecskeméti kiskörút éjszakai sebességkorlátozásának kitáblázásának bevezetéséről szavaztak, a politikus azt mondta: ne legyen a városban táblaerdő, mert nem tartja ezt helyénvalónak. A képviselő kifogásolta, hogy a lap nem kereste meg őt az előterjesztéssel kapcsolatban elfoglalt álláspontjának kifejtése érdekében, és helyreigazítás hiányában ebből lett a sajtóper.
A legfelső szinten, a Kúriánál azt mondták ki, hogy mivel a cikk kifejezetten közli: a helyi képviselő-testületben visszatérő ellenzéki kérdésként merül fel a gyorsulási versenyek megakadályozása, az adott ügyben „az indítványozó felperesnek a büntetőügy vádlottjához fűződő hozzátartozói viszonya hangsúlyozása sem teremti meg annak hamis látszatát, hogy ő a sebességkorlátozással általánosságban nem ért egyet”. A másodfokú bíróság a cikk belső összefüggései alapján helytállóan következtetett arra, hogy az írás lényege a valós tények – a felperes fiával szemben indult büntetőeljárás és a felperes szavazata – közötti összefüggés sejtetése csupán a szerkesztőség sugalmazása maradt. „Önmagában attól, hogy a szerző az olvasóra bízza a tényekhez kapcsolódó, a felperes személyére nézve akár negatív következtetés levonását, a sérelmezett közlés tartalmilag nem nyer más értelmet, nem alkalmas a megtévesztésre.”
E miatt az értelmezés miatt, alapvető jogainak védelmében fordult Király József az Alkotmánybírósághoz, amely azonban panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
A Handó Tünde vezette öttagú tanács (az előadó Haszonicsné Ádám Mária alkotmánybíró, Áder János volt köztársasági elnök egykori hivatalvezetője) szerint a Kúria a panaszos minden kifogását érdemben megválaszolta, egyébként pedig – ez a visszautasító alkotmánybírósági végzések szokásos záradéka – az, hogy valaki az egyébként megindokolt bírósági döntést tévesnek vagy hiányosnak, magára nézve sérelmesnek vagy igazságtalannak tartja, „nem tekinthető a bírósági eljárás tisztességessége követelményrendszerén belül értékelhető alkotmányossági kérdésnek”.
