Két újabb sajtóperben adott igazat a miniszterelnöknek az Alkotmánybíróság. Bodolai László ügyvéd az alkotmányjogi panaszban azt kifogásolta, hogy a Kúria a bepanaszolt ítéletben a felperes – vagyis Orbán Viktor – személyiségi jogait a közérdek elé helyezte, az Alkotmánybíróság viszont nem is vizsgálta érdemben, hogy alkotmányellenesen kötelezték-e helyreigazításra az Indexet és az Economx portált.
A jogvita tárgyát képező ügy még 2024-re nyúlik vissza, amikor több magyar lap szemlézte a Spar vezérigazgatójának egy osztrák lapban közölt interjúját, amelyben arról beszélt: Orbán oligarchái miatt kellett Magyarországról tőkét kimenekíteniük, miután a miniszterelnök az egyik rokonának kért részesedést az üzletlánc magyarországi leányvállalatából. Orbán Viktor az állítás igazságtartalmát vitatta, és helyreigazításért egy tucat lapot, hírportált, rádiót, tv-t perelt be.
https://hvg.hu/itthon/20240318_orban-viktor-spar-reszesedes
A Pécsi Stop első és másodfokon is nyert, mert az alsóbb bíróságok szerint nem tényt állított, csak egy közérdeklődésre számot tartó nyilatkozatot közölt újra, de a Kúria végül úgy döntött: közölni kell a helyreigazítást, mert az újságok a valóságtartalom igazolása nélkül a nyilatkozat továbbközléséért is felelősségre vonhatóak. Ezt a kúriai határozatot idén tavasszal az Alkotmánybíróság is megerősítette, amikor a Pécsi Stop panaszát elutasította. És hasonlóképpen veszített a Kúriánál a Hírklikk is.
Most az a két panasz jutott el a taláros testület Juhász Miklós vezette öt tagú tanácsa elé, amelyeket Bodolai László az Index, illetve az Economx kiadója nevében adott be. Ezek is végigjárták a fent leírt utat, és a Kúria elmarasztaló döntésével szemben kértek jogorvoslatot. Az Alkotmánybíróság azonban a panaszokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mivel a kereseteket a Pécsi Stop esetével lényegileg azonos tartalmúnak találta.
A két, lényegében azonos végzés idézi a Kúriától azt, hogy a vitatott állítás jelentősége, súlya miatt mindenképpen indokolt lett volna a másik fél álláspontjának ismertetése. A Kúria az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva kifejtette, hogy a közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tény állításával vagy híresztelésével szemben csak abban az esetben biztosít védelmet, ha a híresztelő nem tudott a közöltek hamisságról, és a foglalkozása miatt elvárható körültekintést sem mulasztotta el. E körültekintés hiányában az olyan sajtóközlemény valóságát is általában az az orgánum köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát.
Az Alkotmánybíróság hivatkozik saját korábbi határozatára, amely szerint a jelen ügyben is kifogásolt közlést a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban minősítette tényállításnak, ehhez képest pedig a mostani indítvány nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy a bírói döntésre érdemben kiható alaptörvény-ellenességi kételyt. Ezért most nem a panaszt elutasító határozat, hanem csak az annak érdemi vizsgálatát visszautasító végzés született.
A végzést előadóként Juhász Miklós tanácsvezető írta alá, a tanács tagja volt Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, korábbi legfőbb ügyész, illetve Hende Csaba, Horváth Attila és Varga Réka.
Nyitóképünk csak illusztráció: Az Alkotmánybíróság egyik nyilvános ülése 2022-ben. (Forrás: MTI / Soós Lajos)
