A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének „legkiszámíthatatlanabb” vitájához vezet majd Vitézy Dávid szerint Karácsony Gergely Szigetről szóló előterjesztése, erről a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen beszélt kedden. A javaslat lényege, hogy a főváros tíz évre állapodna meg a Sziget szervezőivel,
az első három évre pedig haladékot adnának a területhasználati díj megfizetésére, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az évek óta veszteséges fesztivál folytathassa működését.
Vitézy megjegyezte, ők támogatják az előterjesztésnek ezt a verzióját, hiszen javaslatuknak megfelelően belekerült, hogy a budapesti fiatalok legalább 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhassanak majd belépőt, és úgy tűnik, ezt a feltételt a Sziget is hajlandó elfogadni. A fővárosi politikus beszélt arról is, hétfőn Karácsony Gergely és a pártok frakcióvezetői egyeztettek a témában, és bár a találkozót konstruktívnak érezte, másnap délelőtt a Tisza és a Fidesz nem támogatta Karácsony javaslatát a főváros Pénzügyi Bizottságában (amelynek ülésén Gerendai Károly is részt vett). A frakcióknak kedden délután négy óráig még van idejük módosító javaslatok benyújtására, így nem kizárt, hogy végül sikerül konszenzusra jutni.
(Cikkünk megírása után Vitézy Dávid a Facebook-oldalán megosztotta, indítványozni fogják, hogy költségvetés elfogadásánál mindig annyival csökkenjenek automatikusan a Városkommunikációs Iroda kiadásai, amennyi kedvezményt ad a város a Szigetnek a területhasználati díjból, és Gál József, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi képviselője elő is terjesztett egy módosító javaslatot.)
Az ügy előzménye, hogy a Sziget eddigi, brit–amerikai tulajdonban lévő szervezője az elmúlt évek milliárdos veszteségei után világossá tette, hogy nem akarja többet megrendezni a fesztivált. Megkeresték a Szigetből rég kiszállt egykori alapítót, Gerendai Károlyt, hogy vegye át a szervezést, közben pedig azt kérték a fővárostól, hogy bontsák fel a területhasználatról szóló szerződést, majd az új tulajdonossal állapodjanak meg a jövőre vonatkozó feltételekről. Az erről szóló javaslat azonban nem ment át a döntési jogkört gyakorló Tulajdonosi Bizottságon, sem a Fidesz, sem a Tisza képviselői nem szavazták azt meg arra hivatkozva, hogy hiányolják a garanciákat arról, hogy biztosan lesz jövőre is Sziget, így a főváros is megkapja a területhasználatért járó 200 millió forintját. Új területhasználati szerződést csak úgy lehet megkötni, ha a jelenleg érvényben lévőt megszüntetik, így ha szerdán a főváros megszavazza Karácsony előterjesztését, jogilag az gyakorlatilag semmit nem jelent, csak elköteleződésként, szándéknyilatkozatként értelmezhető.
Bár a szerdai ülés legérdekesebb pontja minden bizonnyal a Sziget kérdése lesz, a közgyűlés több javaslatot tárgyal majd az Otthon Start hitelkonstrukció nyomán: a DK-s Keszthelyi Dorottya például azt kezdeményezi, hogy a főváros éljen felterjesztési jogával és kérje a kormánytól, terjesszék ki a jogosultak körét olyan módon, hogy az állami ellátórendszerben felnőtt, utógondozásban részesülő fiatal felnőtteknek is elérhető legyen a kölcsön, kapjanak támogatást az önrész előteremtésére.
„Lakhatási válság van, ez tény, és helyes, hogy a kormány élénkíteni akarja a kínálatot, de én csak olyan helyen engedném, hogy kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak nyilvánítsanak egy építkezést, ahol a tömegközlekedés elbírja a lakosságszám-emelkedést” – mondta Vitézy Dávid. Ez azonban a kormányban nem szempont, így a főváros azt szeretné elérni, hogy – külföldi mintáknak megfelelően – az ingatlanfejlesztők szálljanak be a közlekedésfejlesztés költségeibe. Ebből a szempontból kiemelt terület a XI. kerület, oda ugyanis az elmúlt években is több lakópark épült, az Otthon Startnak köszönhetően pedig várhatóan további növekedés várható, miközben a Budafoki út közlekedése évek óta nem tudja tartani a lépést a megnövekedett forgalommal. Vitézy szerint elkerülhetetlen, hogy buszsávot jelöljenek ki a Budafokin, valamint kezdeményezzék a BKK-nál, hogy indítsa el a tervezést a budai fonódó villamoshálózat bővítésére.
Vitézy reagált arra is, hogy hétfőn a kormány bemutatta a repülőtéri gyorsvasútról szóló terveit, a Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint a projekt nem értelmezhető kampányfogásként, hiszen a választásokig a munkálatok sem kezdődnek el, ráadásul „ott, ahol ez a választás el fog dőlni, nem a reptéri vasút érdekli az embereket”. A politikus úgy véli, a főváros sikere is, hogy a tervek szerint az országos hálózatba kapcsolódó sínpár vezet majd a Liszt Ferenc repülőtérre, hiszen korábban Budapest blokkolta az ezzel ellentétes kínai terveket.
Mint mondta, a gyorsvasút 2034–35 körül készülhet el,
hiszen az építkezés lassan tud csak haladni, mert nem lehet egyszerre túl nagy területet lezárni, ahol addig nem állhatnak repülők, amíg alagutat építenek. Számításai szerint a munkálatok legkorábban 2027-ben indulhatnak el, feltéve, hogy az új kormány – akárki is nyeri a választást – azonnal belerakja a pénzt a fejlesztésbe. Vitézy szerint az elavult felszíni közlekedés előbb-utóbb a repülőtér növekedésének is korlátja lesz, ez pedig nyomást jelent a kormányra nézve is, hogy minél hamarabb elkészüljön a vasút. A leggyorsabb tömegközlekedési alternatíva, a 100E busz ugyanis már most is öt percenként jár, az utasszám növekedése miatt jövő nyárra valószínűleg 4 perces járatsűrűséget kellene elérni. „Mire kész lesz a vasút, annyi utas lesz, hogy két percenként kellene indítani” – mondta Vitézy, aki szerint ennyi buszt nem bírna el a belváros, különösen az Üllői út forgalma.
Szerdán nagyobb vita várható a budapesti gyógyfürdők működéséről is. Azáltal ugyanis, hogy a Gellért fürdő bezárt a szomszédos szálloda felújítási munkálatai miatt, a Rudas megnövekedett látogatószámmal tervez, ennek kiszolgálására – valamint a Gellért miatt kieső bevételek kompenzálására – rövidítették a kötényes fürdésre dedikált férfi-, illetve női időszakokat. Az ügyben ütközik Karácsony Gergely és Vitézy Dávid álláspontja, előbbi szerint a gyógyfürdők elsődleges feladata az eredmény maximalizálása, Vitézy viszont úgy gondolja, a jelenlegi működés a budapestiek kárára szolgálja ki a turisták igényeit. A témában mind a két politikus előterjesztést nyújtott be, így a közgyűlés dönthet majd arról, legalább hány napot kell fenntartani a kötényes fürdőzésre – ez ugyanis gyakorlatilag kiszorítja a turistákat, akik vagy furcsállják a hagyományos (meztelen) fürdőzést, vagy azért maradnak távol, mert párjukkal, családjukkal együtt csak a koedukált, fürdőruhás napokon tudnak közösen ellátogatni a fürdőkbe.
„Karácsony belátta, hogy csődhelyzetben nem lehet a pazarlást védeni” – mondta Vitézy arról, hogy a főpolgármester maga adta be a javaslatot arról, hogy könyvvizsgáló cégek nézzék át a főváros öt nagy cégének gazdálkodását. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a főpolgármester azért köteleződhetett el az átvilágítás mellett, mert az idén felszámolt, Budapest Brand nevű fővárosi kommunikációs iroda vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel egyes szerződések és vezetői prémiumok terén. „Egy ilyen jelentés után a fővárosnak bizonyítania kell, hogy nem ez megy a többi cégénél” – mondta Vitézy, aki szerint Budapestnek mindent meg kell tennie, hogy ne lehessen megalapozottan támadni pazarlással, különösen, hogy az önkormányzat hónapok óta a csőd szélén táncol, a kormánnyal pedig továbbra sem sikerült megállapodást kötni ez ügyben.
Bár Vitézyék támogatják az átvilágítást, a DK ellenzi azt, szerintük ugyanis a Fidesz és a Tisza azért ragaszkodik ehhez, mert előbbi propagandacéljait szolgálja, ha a főváros gazdálkodása téma, a Tisza pedig egyszerűen tájékozatlan a kérdésben. Úgy gondolják, ennek költségeit inkább a szociális ellátórendszerre kéne költeni, ráadásul az Állami Számvevőszék, valamint a nyáron kijelölt fővárosi átvilágítási szakértő, Domokos László volt ÁSZ-elnök kellően alaposan vizsgálta az elmúlt években a fővárosi cégeket, sokszor részletesebben, mint azt a piaci szereplők szokták.
Nyitóképünkön Vitézy Dávid – Fotó: Cabrera Martin
