Sorbanállás, biztonsági átvilágítás és rendőrségi kordon fogadta a látogatókat a Digitális Polgári Körök győri gyűlésén, ahol Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter is felszólal szombaton délelőtt. A 11 órakor kezdődő műsor előtt mintegy két órával már hosszú sorban várakoztak a DPK-tagok az Olimiai Sportpark Multicsarnoka előtt, a beengedésre ugyanis jócskán rá kellett számolni.
Orbánék gyűlése előtt az aHang is demonstrált, ők a miniszterelnök-jelölti vita szükségessége mellett álltak ki. „A magyarok többsége vitát akar; Orbán Viktor 7164 napja nem állt ki miniszterelnök-jelölti vitára” – hirdette molinójuk.
A látogatók beengedését korán elkezdtek, volt buszoztatás is, de Fidesz-rendezvényhez képest nem túl sok, körülbelül 10 busz parkolt a sportcsarnoknál.
Az érkezőknek belépés előtt fel kellett mutatniuk „aki békét akar, velünk tart!” feliratú meghívójukat, majd mágneskapun is át kellett menniük, mielőtt bejutottak a csarnokba. Annak sem volt azonban ideje unatkozni, aki az elsők között jutott be: az előtérben lehetett DPK-s mörcsöket venni – az Orbán firkálmányával díszített pulóvert nem láttunk a polcokon, de mint kiderült, csak azért, mert azonnal elkapkodták –, fotózkodni a Mandiner photo booth-jában, de külön standot kapott az MCC, a Scruton és a Patrióta is.
Fazekas István
Az esemény különlegessége, hogy hosszú idő után először a független sajtó is bejutott az épületbe, ugyanerre a DKP fővárosi gyűlésén például nem volt lehetőség. Bent azonban interjúkészítésre már nem volt lehetőségünk, a hátsó bejáraton keresztül külön kísérettel jutottak be az újságírók az elkerített kijelölt pódiumra, így a műsoron kívüli egyesek számára bizonyára szórakoztató programokból mi kimaradtunk.
A jól bevált műsorvezető-páros, Szabó Zsófi és Rákay Philip kezdte a műsort, előbbi Orbán-firkás pulóverben lépett színpadra, de utóbbi is tett egy bátor vállalást: amennyiben a miniszterelnök felszólítására a neki kommentben feltett kérdések száma meghaladja az ezret, úgy ő is felvesz majd egy ilyet. Ezt az ígéretét később be is váltotta. A kormányfő ATV-is interjúja közben készített ákombákomos jegyzetét mindketten többször „műalkotásként” emlegették.
Rákay emellett megjegyezte, hogy valami Tisza-buzgár is fel fog törni délután Győr belvárosan, de az a híre van, hogy folyamatosan apad.
Nacsa Olivér életveszélyben, és a boldog békeidők
Az első beszélgetésben Nacsa Olivér egy személyes élménye felidézésével kísérelte meg érzékeltetni békepártiságát. Elmondta, hogy jó pár évvel ezelőtt alig fél órával azelőtt járt a strasbourgi karácsonyi vásáron, mielőtt ott egy több halálos áldozattal járó terrortámadás történt volna. A humorista „nagyon szimbolikusnak nevezte”, hogy az EP épülete éppen Strasbourgban található. „Ilyen Európát álmodtak, és meg is csinálták” – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor pedig olyan országot csinált, amilyet mi álmodtunk meg. „Nem tudom, hogy tudjuk-e eléggé értékelni, hogy mi ilyen biztonságban, ilyen békében élhetünk – hogy tulajdonképpen ez a minden” – töprengett Nacsa, aki később a kormánykritikus „álhírek” nevetségességére is kitért. Békés Márton a washingtoni Trump-Orbán találkozó jelentőségét méltatta azt állítva, hogy az amerikai elnök a szokásos protokollon túllépve mutatta ki tiszteletét Orbán Viktornak. Később – Rákay felvetéséhez kapcsolódva – az első világháborút megelőző „boldog békeidőkhöz” hasonlította a jelenlegi helyzetet, amit kizárólag Orbán Viktornak köszönhetünk, ezért rá kell szavazni.
Curtis és Radics Gigi énekel
Fazekas István
Még a szingapúri taxis is Orbánért rajong
Miután Radics Gigi és Curtis egy gyermekkórus közreműködésével elénekelte a Szeretni valakit valamiért című dalt, Schmittné Makray Katalin, Schmitt Pál volt államfő felesége és olimpiai ezüstérmes tornász, Görbicz Anita kézilabdázó, a győri Audi ETO elnöke és Nemcsák Károly színművész léptek színpadra. A volt magyar first lady, aki egyúttal a Női DKP alapítója is, elmesélte, hogy amikor egy szingapúri taxisofőr kérdésére elmondta, hogy Magyarországról jöttek, a taxis azt mondta neki: Orbán Viktor a legjobb vezető. „És még hozzátette: azért, mert Orbán Viktor az a vezető, aki a hazájáért, a népéért dolgozik” – idézte fel a távolkeleti taxis észrevételeit Makray Katalin, hangsúlyozva, hogy „mindez így történt”. „Hát igen, ő érti a csíziót, maradjunk ennyiben” – méltatta az ázsiai közúti vezető éleslátását Rákay Philip. Nemcsák Károly is inkább általában a jobboldaliságról beszélt, mintsem konkrétan a háborúról, míg Görbicz Anitát az álhírekről és az ellenfelek – nem pedig ellenségek – közötti versenyről kérdezték a „Háborúsellenes Gyűlésen”.
Makray Katalin, Nemcsák Károly, Görbicz Anita
Fazekas István
Az orosz invázióval szemben küzdő Ukrajnát élesen kritizáló kormánypárt kampányeseményén egy a közönségben ülő volt 56-ost, „Lajos bácsit” is megszólított Rákay Philip. A férfi sorsát meghatározó küzdelem kapcsán azonban egyetlen szó erejéig sem tértek ki az éppen dúló ukrajnai háborúra.
Szijjártóval megérkezett az ukránozás és a brüsszelezés is
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is győri kötődéséről megemlékezve kezdte felszólalását. Tíz éve állunk ostrom alatt a déli határon – emlékeztetett az ukrajnai valóságos háború mellett a kormány menekültellenes erőfeszítéseire, majd gyorsan rátért a válságok korát okozó fő bűnös, Brüsszel ostorozására. Mint mondta, Brüsszelt nem érdekli, hogy Ukrajna romba dől, sőt az sem, hogy egy olyan fegyverkezési versenybe rohan, amelynek vége „nem tud más lenni, mint egy, az egész bolygónkat elpusztító atomháború. Közben pedig szégyentelenül öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába. Mivel pedig a fegyverraktárak kiürültek Európában, ezeket a fegyvereket is az európai emberek pénzéből veszik meg, hogy aztán elküldjék őket az aranyvécés, aranybudis háborús maffiának” – mondta Szijjártó.
„Brüsszel azt akarja, hogy migránsok lepjék el egész Európát. Szégyentelenül zajlik a népességcsere” – tért ki Szijjártó Brüsszel másik állítólagos fő célkitűzésére, majd a brüsszeli gender-ideológiát sem mulasztotta el felróni, mielőtt Magyar Pétert és a Tisza Pártot ennek a brüsszeli politikának a hazai ágenseiként írta le. „De amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, Magyarország nem áll be ebbe a brüsszeli sorba” – nyugtatta meg a közönségben ülő „kedves barátait” a miniszter. „Ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök, akkor Magyarországot nem viszik háborúba, Magyarországra nem érkeznek migránsok, a gyerekeket pedig meg fogjuk védeni” – jelentette ki.
Szijjártó Péter
Fazekas István
És jött Orbán Viktor
Fél egy körül a gyűlés egyértelmű csúcspontjaként Orbán Viktort szólították a színpadra. A kormányfő ezútal nem frontális beszéddel lépett fel, hanem lényegében egy tévéinterjút imitálva a TV2-ős Váczi Gergő kérdéseire válaszolt egy középre kihelyezett asztal mögött ülve. Rákay Philip korábban elmondta, hogy az országjárás során végig ilyen „interjúhelyzetben” fog szerepelni a miniszterelnök.
Az interjú az esemény mottójának – „aki békét akar, velünk tart” – értelmezésétől indult. Váczi azt próbálta firtatni, hogy ebből az is következik-e, hogy a másik oldalon állók nem akarnak-e békét. „Ez egy rossz, szerintem a komcsi időkből itt maradt, rossz, kirekesztő társasjáték” – mondta Orbán arról, hogy ha az egyik politikai oldal valahogy definiálja magát, akkor azt a másik oldal – legalábbis Magyarországon – úgy értelmezi, hogy abból az értékrendből őket egyúttal ki is rekesztették.
Micsoda gondolkodás az, hogy ha azt mondom, én magyar vagyok, arra a másik azt mondja: miért én nem?
Szerinte az amerikai republikánusok sosem veszik úgy, hogy őket a demokraták kirekesztik a demokratikus erők közül, sem a demokraták azt, hogy őket a köztársaság pártiak közül rekesztenék ki. „Erről a rossz szokásról le kell szokni.”
Orbán Viktor
Fazekas István
Orbán Viktor a helyzet egésze szempontjából lényeges kérdés megtalálásában is Váczi segítségére sietett, amikor a Zelenszkij elnök közeli bukásának esélyeit firtató kérdés helyett inkább azt válaszolta meg, hogy az orosz-ukrán háború jelenthet-e fenyegetést a mi életünkre. A válasza pedig: igen. De vajon Magyarországnak van-e esélye békét teremteni? Erre – mint mondta –, nincs esély, de a nagyok békeerőfeszítéseiben közreműködhetünk. A harmadik kérdés Orbán szerint az, hogy Magyarország ki tud-e maradni a háborúból, ha az Európai Unió nem tér jobb belátásra. Elmondta, hogy világháborúk tapasztalata azt mutatja, hogy erre Magyarország nem volt képes, de a Fidesz-kormány kellő ügyességgel ezt is elérheti.
„Az eddig elvégzett munka esélyt ad a magyaroknak, hogy kimaradjunk a háborúból” – biztatott Orbán Viktor. A miniszterelnök egy washingtoni útjára vonatkozó kérdést követően inkább arról beszélt, hogy azért tart még a háború, mert a konfliktusban érdekelt nagy tényezők nem akarnak békét. Mint elmondta, a nyáron egy durván kétórás személyes találkozón próbálta meggyőzni Zelenszkij elnököt, hogy az idő nem nekik dolgozik, de ő nem hallgatott rá. A nyugati országok pedig nem találnak eszközt arra, hogy az oroszokra nyomást gyakoroljanak.
Ukrajnát szerinte könnyebb lenne rávenni a békére, mert Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, „azért van, mert a nyugatiak akarják, hogy legyen”. Orbán felidézett egy 2022-es, isztambuli „titkos, féltitkos találkozót” is, amelyen az oroszok rábólintottak, hogy beérik két megyével és azzal, hogy az ukránok nem csatlakoznak a NATO-hoz, az ukránok azonban angolszász nyomásra nem mentek bele ebbe. Akkor Orbán szerint az oroszok hazamentek és alkottak egy törvényt, hogy négy megyét fognak beilleszteni az orosz állam keretei közé.
Én láttam az erről szóló dokumentumokat
– mondta az iszambuli találkozótól.
A háború brutalitásának megértéséhez Orbán Viktor arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy „két szláv katonanép” harcol. „Erről mi is tudunk beszélni, ugye? Hogy a szlávok ellen háborúzni mit jelent? Vagy amikor a szlávok bejönnek ide egyik vagy másik háború esetén” – fordult kérdésével a hallgatósághoz, gondosan elkerülve, hogy a történelmi valóságnak megfelelően a mindenkori orosz állam fegyveres erőit nevezze meg e „tapasztalatok” forrásaként.
Ezután leszögezte, hogy a béke iránti elköteleződés keresztény ügy, hiszen keresztény embernek csak az lehet a célja, hogy a háború okozta szenvedés mielőbb véget érjen. Ez magyarázza azt is, hogy a béke kevés európai támogatója között találjuk a Szentszéket is. És bár még a háborút propagáló európai politikusok sem velejéig romlottak, csakhogy itt Kelet-Európában „a lelki élet és a politika nincs annyira élesen elválasztva, mint Nyugat-Európában, ezért mi jobban tudunk közlekedni ezek a dimenziók között” – tette hozzá. „Namost, vannak, persze, a bátrak, akik azt mondják, hogy ők a háború ellen vannak. Ilyenek vagyunk mi… ez genetikai. A szlovákok” – vélekedett a biológiai tényezőkről a kormányfő, hozzátéve, hogy rajtunk kívül vannak még „a négy fal közt” bátrak is – vagyis olyanok, akik nem állnak ki a háború ellen, de valójában nem támogatnák a háborút. Andrej Babis cseh miniszterelnök például pragmatikus pénzügyi okokból nem támogatná a költséges háború további erőltetését – mondta.
Arról, hogy a washingtoni pénzügyi védőpajzsra miért van szüksége az országnak, egészen Trianonig nyúlt vissza válaszában Orbán. Mint mondta, a mai határok közötti Magyarországnak minden emberi számítás szerint meg kellett volna halnia, ezért már Bethlen István óta a magyar kormánynak mindig szüksége volt „valamilyen speciális pénzügyi kapcsolatrendszerre”. „Mert amikor megtámadják mondjuk a valutádat, egy spekuláns – hívják, mondjuk Sorosnak – ugye vannak ilyen nevű spekulánosk –, akkor azt meg kell védened” – illusztrálta a kormányfő egy ismerős névvel a régi történetet. Ehhez nyersanyagok vagy más reáliák szükségesek – mondta –, ám ha ilyenei nincsenek egy országnak, ahogy Magyarországnak nincsenek, akkor „pénzügyi sérülékenységben találja magát”.
Magyarországnak ezért folyamatosan pénzügyi védőpajzsra volt, van és lesz szüksége.
„Maga az EU egy pénzügyi védőpajzsként működik, ha az Európai Unió a barátod. De ha az Európai Unió, pontosabban – az attól megkülönböztetendő – Brüsszel és a brüsszeli bürokraták az ellenségeid, akkor az nem védőpajzs, hanem buzogány, amivel jól fejbe vágnak” – magyarázta meg Orbán, hogy ha az ország sérülékenysége 1920 óta folyamatos, akkor miért éppen idén vált időszerűvé a washingtoni kézrázás. Ráadásul ez a védőpajzs nem is most kell, „most éppen rendben vagyunk”, de majd kellhet – nyugtatott meg mindenkit Orbán, majd azt is hozzátette, hogy bár az amerikai a legnagyobb és leglátványosabb, de nem az egyetlen pénzügyi védőpajzs. Bár konkrétumokat nem említett, leszögezte, hogy több kisebb védőpajzsokról is gondoskodott már.
Hülyeségeket kérdezel!
– kiáltotta be a válogatott közönség egyik digitális polgára, mikor Váczi Gergő azt próbálta pedzegetni, hogy majd amikor a védőpajzsot használni is kell, annak lesz-e államadósság-növelő hatása? Orbán Viktor mindenkit megnyugtatott egy sor „angolszász világban kiokoskodott” pénzügyi rafinéria felsorolásával, amelyekkel Magyarország is élhet majd. „Erre kezet fogtunk, és ez így lesz. Meddig lesz így? Ameddig az amerikai elnök így akarja” – számolt be a vitatott időtartamú amerikai-magyar vámmentességi megállapodásról a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy az elnöki rendszerben minden döntés addig tart, ameddig az elnök meg nem gondolja magát, ezért teljesen másodlagos, hogy bürokraták mit hogyan papíroznak le.
„Nem mindegy?” – reagált az erre vonatkozó kérdésre.
Brüsszellel migráció kérdésében nem lehet megállapodni – szögezte le a miniszterelnök a kompromisszum lehetősége felől is érdeklődő Váczi kérdésére. Ennek oka szerinte az, hogy Brüsszel a sokféleséget tartja értéknek, a homogenitást viszont – ami a magyarok számára érték – hátránynak tartja. Azért hoznak migránsokat Európába, hogy összekeverjék velünk, de a magyarok ezt nem akarják. „Én azoknak az embere vagyok, akik azt gondolják, hogy mi soha nem engedjük be őket. Csak a testünkön keresztül, vagy még úgy se” – szögezte le.
A fiatalok megszólításának nehézségei is szóba kerültek. „Mielőtt akár csak egyetlen rossz szót is mondanánk a fiatalokról, előbb azt a kérdést kell föltennünk: jó szülők voltunk-e” – reflektált a két politikai tábor között a mérésekben rendre megmutatkozó demográfiai különbségekre. Szerinte a kormánypártiak felelőssége, hogy a fiatalokat meggyőzzék a saját nézeteik helyességéről és a fiatalok tévedéseiről.
A vasárnapi válogatott meccsről szólva Orbán elmondta, hogy az nem csak meccs lesz, hanem jellempróba is, ahol
kiderül, milyen férfiak vagyunk.
Zárásként Rákay Philip és Szabó Zsófi tolmácsolásában négy online beküldött kérdésre válaszolhatott Orbán Viktor – ezekből többek közt az is kiderült, hogy a kormányfőt leginkább hat unokája motiválja munkára. Arra a kérdésre, hogy a szimpatizánsok miben segíthetik a miniszterelnököt, elmondta, hogy az aktivista munka mindig segít, de nem mulasztott el kitérni arra, sem, hogy ő maga minden nap azzal a tudattal fekhet le, hogy több jót tett, mint rosszat. „Amit tudok javasolni minden magyarnak, hogy ha békét akar, akkor Magyarországon személyes közreműködést vállaljon a békesség érdekében” – összegezte. „A Háborúellenes Gyűléstől megijednek-e az oroszok, és befejezik-e a háborút?” – szólt egy másik online érkezett kérdés, amit a közönség nevetéssel fogadott. Válaszában azonban arról beszélt az Ukrajna támogatását ellenző miniszterelnök, hogy az oroszokkal lehetséges jó megállapodást kötni, de ahhoz erőt kell mutatni. „Nem könnyű Magyarországon ma baloldalinak lenni” – indította válaszát a Magyar Péter párhuzamos rendezvényére vonatkozó kérdésre, majd kifejtette, hogy szerinte minden baloldali programot, különösen a szegénység visszaszorítását a jobboldal képviselte és valósította meg.
Délután jön a Tisza
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter október 23-án hirdette meg „Út a Győzelembe” elnevezésű, legújabb országjárását, néhány nappal később pedig Orbán Viktor is bejelentette, roadshow-ra indulnak a Digitális Polgári Körök. Utóbbi rendezvénysorozatról sok részletet nem árult el a miniszterelnök, de kiderült, a programok ingyenesek, azonban csak DPK-tagok számára látogathatók, regisztrációt követően. A honlapról öt helyszín is kiderült, elsőként Győrbe, Nyíregyházára, Kecskemétre, Mohácsra, valamint Szegedre látogatnak el a digitális polgárok.
Erre válaszul a Tisza Párt elnöke rögtön kijelentette, a megadott dátumokon az ellenzéki országjárás is ezeket a városokat veszi célba, Orbánnak pedig azt üzente, „ugorjon el” ő is az eseményekre, hiszen „kaphat teát, meg néhány kérdést is”.
Arra a hírre, hogy a két legnagyobb párt elnöke egyszerre érkezik Győrbe, a város polgármestere, Pintér Bence is reagált, ő vitát szervezett volna Orbán Viktor és Magyar Péter között, előbbi rögtön el is fogadta a meghívást. Orbán azonban közvetlenül nem jelzett vissza, de Washingtonba menet az Ultrahang YouTube-csatornának mondta el, hogy ő „Magyar Péter gazdáival vitatkozik minden héten Brüsszelben”. Arra a kérdésre, hogy Ursula von der Leyennel hajlandó lenne-e egy műsorban vitázni, azt mondta, „megfontolja”, Pintér Bence szerint azonban ezt senki nem kérte tőle. A győri polgármester arról írt, nem igazán érti, hogy ha ezt lehet, akkor Magyarral miért nem lehet vitázni, Orbán pedig „negyven politikában eltöltött év, és közel öt miniszterelnöki ciklus után oda jutott, hogy csak olyan emberrel ülne le vitázni, akivel soha semmilyen választáson nem kell megmérkőznie”. Hozzátette, őt és a választókat elsősorban az érdekelte volna, milyen jogi mozgásteret, feladatkört biztosít az önkormányzatok számára a kormány.
Arról, hogy vita hiányában hogyan csap össze a két pártelnök a megyeszékhelyen és kinek kedvez jobban a terep, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
